Ez a növekedés azt jelenti, hogy családonként átlagosan 1 millió forinttal nőtt a magyarországi háztartások vagyona. 

A Bank360.hu elemzéséből kiderül:

  • a legjobban a vagyonos vállalkozók,
  • cégtulajdonosok járhattak,
  • és sokat kerestek a befektetési alapokba,
  • részvényekbe fektetők is.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adatain nyugvó írás kitér arra is, hogy a szórás nyilván hatalmas, 

vannak, akik sok tízmillió forinttal vagy még többel gyarapodtak, mások pedig semmit sem nyertek, és továbbra is nehezen élnek.

 A jelentős  vagyonnövekmény hátterében több tényező is állhat:

  • A piaci árfolyamok emelkedése - ezt adta a növekmény 60 százalékát -,  illetve a befolyó friss pénzek: az első negyedévben érkezett meg például a 13. havi nyugdíj. 
  • Az első negyedévi 4 ezer milliárdos növekmény több mint 30 százalékát azok a magánbefektetők nyerték meg, akiknek saját cégeik vannak, a jegybank adatai szerint ezek értéke több mint 1200 milliárd forinttal nőtt.
  • Sokat kerestek még a befektetési alapokba fektetők és a részvénytulajdonosok  is. 

Az adatokból az is kiderült, hogy a

háztartások 6705,2 milliárd forintot tartottak március végén készpénzben, ami történelmi rekord. 

Egyetlen negyedév alatt 

több mint 500 milliárd forinttal 14 737 milliárd forintra hízott a  bankbetétek állománya, ennek 71,4 százaléka többnyire semennyit sem kamatozó folyószámlabetét volt.

A hatalmas növekmény egyik oka lehetett a már említett 13. havi nyugdíj, a másik pedig az, hogy a PMÁP-ok által fizetett kamatot és a lejárt lakossági állampapírokból származó összességében 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeget nem fektette be mindenki.

Állampapírba viszonylag kevés friss pénz került, 154,3 milliárd forintnyi, ráadásul ebből alig 40 milliárd forint ment hosszú lejáratú kötvénybe. 

Az első negyedév slágerbefektetése a befektetési alap lett,

ezekbe a konstrukciókba 594,3 milliárd forint áramlott, ráadásul az alapok több mint 400 milliárd forintnyi hozamot is termeltek, ennek köszönhetően a háztartások befektetési jegyekben lévő vagyona a negyedév végén már 11 391 milliárd forintot meghaladó történelmi csúcson volt. 

Az összesen mintegy 37 ezer milliárd forintnyi cégtulajdon, vagyis a háztartások pénzügyi vagyonának bő egyharmada azonban nagyrészt valószínűleg egy szűkebb, vagyonos kör tulajdonába tartozik.

2020-ban legalábbis az MNB vagyonfelmérése szerint a felső 10 százaléké volt az ilyen vagyon csaknem 90 százaléka. Az átlagos családoknak nem voltak nagy értékű vállalkozásaik. 

  • Az első negyedévben szokatlanul kis összeg, mindössze összesen 1,5 milliárd forint került a biztosításokba és nyugdíjpénztárakba.
  • Az  életbiztosításokból vontak ki pénzt, a nyugdíjkasszákba 10,8 milliárd forint került. Ennél rosszabb negyedév utoljára 2012 elején volt, amikor a kedvezményes árfolyamú végtörlesztést kihasználandó a háztartások minden tartalékukat a svájci frank alapú hitelek visszafizetésére fordították. 
  • A háztartások kötelezettségeinek állománya is nőtt az év első három hónapjában. Március végén 15 208,4 milliárd forint volt a teljes tartozás, ez csak minimális növekedés a tavalyi év végéhez képest. 

A kötelezettségek legnagyobb része hiteltartozás, 12 720 milliárd forint, ami történelmi rekord.

Az első negyedévben a statisztikák szerint kezdett helyrejönni a lakáshitelezés. Forint ingatlanhitelből 87,5 milliárd forinttal haladta meg a felvett kölcsönök összege a visszafizetésekét, ami 2022 harmadik negyedéve, a Zöld Otthon Program kifutása óta rekord értéknek számít. A hitelfelvételi kedvnek jót tett a THM-plafon és a csok plusz program is. 

A fogyasztási hitelek is kelendőek maradtak, a személyi kölcsönök iránt is van kereslet, és a szigorított feltételek dacára a  babaváró hitel is keresett maradt.