Paks különleges helyet foglal el a magyar települések sorában, hiszen a közeljövőben két atomerőmű fog üzemelni a tolnai kisvárosban. Ám az interjúnkból az is kiderül, hogy állami szerepvállalás nélkül még az atomváros sem áll készen az új blokkokra. Heringes Anita (Paksi Deák Ferenc Egyesület) megválasztott polgármesterrel beszélgettünk a nukleáris ipar jövőjéről és a város költségvetéséről és csatornarendszeréről. 

Van még mozgástere egy polgármesternek 2024 nyarán, főleg, ha nem a kormánypártok színeiben győz? Számolhat az általa vezetett település központi forrásokkal?

Kapcsolódó

Természetesen kaphat támogatásokat. Fontosak az erős önkormányzatok talpraesett vezetőkkel. Nagyon jó példa erre Szeged, vagy épp Szigetszentmiklós. Ezzel szemben Paksnak bár fideszes vezetése volt az elmúlt öt évben, mégsem részesült rezsikompenzációból sok ellenzékinek mondott településsel szemben. A sikeresség szerintem leginkább lobbitevékenységen, egyeztetésen múlik. Ezért is tekintek pozitívan a jövőbe.

Az Economx kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón közölte, a polgármesterváltás után is reménykedhetnek a paksiak. Ön mit remél a miniszteri ígérettől?

Ezt a kampány során is folyamatosan hangsúlyoztam, fontosnak tartom a kapcsolatteremtést, első lépéseink egyike lesz a kormányzattal történő tárgyalások megkezdése. Hiszen a kormánynak, az országnak szüksége van Paksra, a városra. Paks 2 beruházásához viszont nekünk van szükségünk plusz forrásokra. A saját költségvetésünkből nem tudunk a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat finanszírozni, és szerintem nem is szabad ezt a terhet magunkra vállalni.

Heringes Anita, Paks megválasztott polgármestere
Heringes Anita, Paks megválasztott polgármestere
Kép: Facebook

A választási kampány során az előző polgármester részéről felmerült egy negyvenmilliárdos csomag, igaz, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a nagy segítség az lenne, „ha a jövőben is a jelenlegi városvezetéssel lehetne együtt dolgozni”. A városvezetés új, vajon Paks hozzájut a beígért támogatáshoz? 

Meg kell, hogy érkezzen. Szabó Péter polgármester arról beszélt, hogy már előkészítették a szükséges papírokat a kormányülésre és már csak a döntésre várnak. De egyelőre az sem világos, hogy mit tartalmaz ez a 40 milliárdos csomag, mert az elmúlt hetekben sok mindent besoroltak ide. A kormányzattal mihamarabb tárgyalnunk kell arról, hogy mik a prioritások, és milyen beruházásoknak kell minél hamarabb megvalósulnia. Az elmúlt öt évben városunk nem fejlődött, emellett vannak 15-20 éves elmaradásaink, ilyen például a csatornahálózat megújítása, ami tekintettel az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlásnak, nem várhat egy percet sem. 

Hazánkban szerencsétlen módon az atomenergia felhasználásának kérdése is átpolitizált. Ön hogy látja a nukleáris ipar jövőjét?

A városomban ismerik a munkásságom, nagyon jól tudják, hogy mindig is kiálltam a paksi beruházás, és a most működő atomerőmű mellett. Országgyűlési képviselőként is nagyon figyeltem, hogy minden felszólalásomban kiemeljem, olyan szakemberek élnek és dolgoznak itt, akik egy ilyen csodálatos művet tudnak biztonságosan üzemeltetni. De számunkra ez természetes állapot. Másrészt persze a városunknak nem lenne ilyen magas költségvetése, és nem lenne ennyi munkalehetőség sem, ha nem működne itt az atomerőmű. Mindig jó érzés megtapasztalni, hogy nagyon sok paksi fiatal reménykedik abban, hogy az egyetemi tanulmányait befejezve majd lesz lehetősége visszatérni, letelepedni, és az atomerőműben dolgozni. Ez a város jó kezekben egy igazi ékszerdoboz lehet.

Európában is reneszánszát éli az atomenergia. Mi ennek az oka?

Egy stabilan működő erőműre, amely egyenletesen képes áramot termelni, szüksége van minden országnak. Gazdasági alapvetés a stabilitás fenntartása és a kilengések kiküszöbölése az energiaszektorban. Másrészt a blokkokban megtermelt energiamennyiséget nem külföldről kell megvásárolnunk.

Mit jelent a város költségvetése számára a paksi atomerőmű? 

A 18 ezres Paksnak 19 milliárd forintos költségvetése van, és közel hatmilliárd forint származik iparűzési adóból. Tehát alapvetően egy jómódú településről van szó, aminek viszont a költségvetése nagyon rosszul strukturált, a fejlesztésekre kevés pénz jut, mert a kötelező és jogként vállalt feladatok nagyon sok mindent elvisznek. 

Paksi Atomerőmű látogatás 2023. 12. 05., A III. Reaktorblokk pódiuma. A reaktor 23,5 méter magas és 540 tonna súlyú
Paksi Atomerőmű látogatás 2023. 12. 05., A III. Reaktorblokk pódiuma. A reaktor 23,5 méter magas és 540 tonna súlyú
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A paksi atomerőmű számára továbbra is biztosított a politikai hátország?

A paksi atomerőmű mindig a politika felett állt, és ehhez a hagyományhoz tartják is magukat. A város új vezetése hamarosan tárgyalásokat kezdeményez velük is, mert csak a közös munka visz előre.

Az igazi nagy feladat Paks II. megépítése lesz, amit támadtak a titokban megkötött szerződés miatt, de sokan megkérdőjelezték azt is, hogy energetikai szempontból szükség van-e a projektre. Ön hogy látja az új atomerőmű építésének ügyét?

Paks II. a város jövője. Ezen véleményemtől nem tudok és nem is fogok eltérni. Ettől függetlenül országgyűlési képviselőként többször is kezdeményeztem vizsgálóbizottságot, hogy többet tudjunk meg a beruházás hátteréről. Akkor a kormánypárti többség ezt nem támogatta. Reménykedem, hogy a szakemberek végzik a dolgukat, és minél hamarabb el tud indulni az érdemi építkezés, mert komoly lemaradásban van a projekt. Ugyanakkor polgármesterként azt gondolom, és ezt a kampányban is elmondtam, hogy a Paks II. beruházásnak sok esetben más lesz az érdeke, mint a városunknak. Ezért mi tárgyalópartnerek akarunk lenni, és nem bólogató Jánosok.

Mit jelent ez az érdekellentét?

Van egy cég, ami minél gyorsabban fel akar építeni egy erőművet, így számukra a gyorsaság az elsődleges szempont, s hogy minél hamarabb legyen például elég munkásszálló. Nem foglalkoznak a térségfejlesztéssel, de ez nem is dolguk és feladatuk. Nekünk viszont a hosszú távú fenntarthatóság megteremtésében van óriási felelősségünk. Paks II. csak és kizárólag a kerítésen belül foglalkozik fejlesztésekkel, a többi elkészültét pedig tőlünk várja el. Mi egy működő várost szeretnénk a következő tíz évben is, ahol jó élni. Örömmel fogadjuk a más országokból érkező családokat, ahogy azt már a múltban is megtettük. Paks egy befogadó város, de meg kell teremteni ennek a feltételeit, megőrizve annak kisvárosi békéjét. Ám egyelőre nem látni, hogy ezt miből fedezzük. Első lépésben ezért van szükség arra a 40 milliárd forintra, majd további állami támogatásokra.

Megválasztott polgármesterként ki tudja jelenteni, hogy Paks II. megvalósul 2030-ig, és termelni is fog?

Nem én építem, tehát ezt kijelenteni felelőtlenség lenne a részemről. Viszont polgármesterként mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a projekt zökkenőmentesen haladjon, és igen, magánemberként pedig nagyon reménykedem abban, hogy mihamarabb elindul a termelés. 

Speciális helyzetben van, hiszen már megválasztották, de csak októbertől lesz polgármester. Behozható ez az idő?

A megbízólevelünket ma vesszük át, és pont az idő szorítása miatt már másnap felvesszük a kapcsolatot a kormányzattal, valamint a két paksi atomipari céggel. Nyáron dolgozni szeretnénk a képviselőtársainkkal, hogy már elő tudjunk készíteni mindent az október elsejei indulásra, kész dokumentumokkal, kész felvetésekkel, ötletekkel. Ezt a nyarat nem lehet pihenéssel tölteni egy most megválasztott polgármesternek.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az időhiányra jó példa a Pollack Mihály utca mögötti lakópark ügye, ahova Paks II. építtetőit költöztetnék. Ez megépül? 

Hogy megépül, az már eldőlt, mert a földmunkát már elkezdték a területen. Viszont anno a tervezéskor azt is lefektették, hogy muszáj egy közműsávot létrehozni nagyjából az M6-os autópálya nyomvonala mellett, ahova a csapadékvizet föl tudjuk nyomni, és el tudjuk vinni a város alacsonyabb pontjaitól. Már többször okozott problémát a völgyben felgyülemlő, hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék, a csatornahálózatunk egy része pedig már elég öreg ahhoz, hogy a csövek ne bírják a terhelést. Ebben a helyzetben megint tárgyalni kell a kormányzattal. Ha a szintén belengetett elkerülő útra nincs is pénze a büdzsének jelen pillanatban, a közműsávot akkor is meg kell csinálnia, mert az létkérdés.

Többször is úgy hivatkozott Paksra, mint egy kisvárosra. De mennyire kisváros az, amely két atomerőműnek is otthont ad? Nem kellene kilépni ebből a szerepből?

A kisvárosias létet úgy értse, hogy az itt élők nyugalma mondhatni zavartalan, hogy mindenki ismer mindenkit. De ha Paks II. miatt a lakosságunk megnövekedik mondjuk 5-8 ezer fővel, akkor is megmarad ez a jelleg? Erre szerintem nagyon vigyázni kell. Így nem mindegy az sem, hogy milyen épületeket húznak fel és hova. Az utolsó testületi ülésen pont ezért nem támogattunk egy előterjesztést, amiben egy hétemeletes társasházat szerettek volna a belváros közepébe megépíteni, mert az nem illik bele a városi környezetünkbe, még ha ez valakinek a gazdasági érdekeit is szolgálta volna. Meg kell határoznunk, mi az, ami még harmonizál a városképünkkel, s ami nem teszi tönkre a közlekedésünket, vagy épp a csatornahálózatunkat.

Mi szolgálja akkor a helyi vállalkozások gazdasági érdekét?

Vállalkozásaink nagy részben a paksi atomerőmű környékén, vagy annak kisegítő szolgáltatásában működnek. Egy új adórendszert kell velük közösen kialakítani, mert ma nem éri meg Pakson például új csarnokot, út telephelyet létesíteni az adóterhek miatt. Így új munkahelyek sem jönnek létre. Meg kell megtalálni a középutat az építményadók terén is, ami még az önkormányzatnak is megfelelő bevételt eredményez, de előmozdítja a vállalkozások fejlődését is. 

Magyarország választott

Hogy miért fontosak az önkormányzatok, arról dr. Bartuszek Lillával, a Fenntartható városok kezdeményezés alapítójával beszélgettünk. Tekintse meg az Economx Podcast adását: