2022-ben a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladék mennyisége Magyarországon elmaradt a korábbi évekétől. 2022-ben a hagyományosan gyűjtött hulladék mennyisége 2590 ezer tonna volt, míg 2020-ban 2664 ezer tonnát gyűjtöttek össze. Az elkülönített hulladék mennyisége tavaly 626 ezer tonnát tett ki, 2020-ban pedig 674 ezer tonnát – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegző adataiból.

A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, illetve a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Ez utóbbiban nem állunk túl jól. Erre egyébként a napokban Áder János volt kormányfő is kitért a podcastjában. 

Kapcsolódó

Mint mondta:

a Magyarországon keletkező évi csaknem 4,5 millió tonna települési hulladék mindössze egyharmadát hasznosítják ma újra.

A KSH adatai szerint a települési hulladék lerakása a kelet-közép-európai és a balkáni országokban még mindig jelentős, miközben a nyugat- és észak-európai államokban sokkal magasabb az energetikai és az anyagában történő hasznosítás súlya.

Példaként említik, hogy Máltán, Montenegróban és Görögországban 400 kilogramm/fő feletti volt az egy főre jutó lerakott települési hulladék mennyisége. Ugyanez az érték Svédországban, Finnországban és Belgiumban 5 kilogramm/főnél kevesebb, Svájcban pedig már megszűnt a lerakás mint hulladékkezelési eljárás alkalmazása.

Az összeállításban a statisztikai hivatal kitért arra is, hogy a közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyisége a 2007 és 2013 közötti időszakban csökkent Magyarországon. Ezt követően 2022-ig az elszállított mennyiség évről évre mintegy 2 százalékkal növekedett. Ezen belül az elkülönítetten gyűjtött hulladék részesedése az időszak elején regisztrált 7 százalékról a 2020-as évekre 20 százalék körülire emelkedett.

A Balaton környékén a legtöbb a hulladék

Magyarországon a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó mennyisége a Balaton környékén a legmagasabb. A toplista első helyén Balatonakarattya majd Zamárdi és Balatonfenyves áll. A sok turistát vonzó településeken több hulladék keletkezik, mint amennyi az ott lakók száma alapján várható lenne - írja a KSH.

Nézzük részletesen a Balaton környéki hulladék begyűjtési adatokat (kilogramm/fő)

  • Balatonakarattya: 1628,5
  • Zamárdi: 1391,7
  • Balatonfenyves: 1381,7
  • Szántód: 1258,5
  • Balatonvilágos: 1184,9

A fővárosban például az egy főre jutó évente elszállított hulladék mennyisége 360,4 kilogramm.

Az évi 400 tonnánál több hulladékot ezeken a településeken kezelik (kilogramm/fő)

  • Gyula: 470,7
  • Hódmezővásárhely: 412,5
  • Hajdúszoboszló: 467,1
  • Sopron 425,1

A legkevesebb 100 tonna alatti hulladékmennyiséget itt gyűjtik be (kilogramm/fő)

  • Kunpeszér: 42
  • Boldogkőváralja: 81,6
  • Vasad: 93,1
  • Imrehegy: 96

Európai adatokat összevetve az látszik, hogy az egy főre jutó települési hulladék mennyisége Nyugat-Európában jelentősen meghaladja a kelet-közép-európai és a balkáni országokban mért értéket. A különbség okai között szerepel a fogyasztási szokások és volumene közötti különbségek.

Az európai országok között:

  • Ausztriában 835 kilogramm;
  • Norvégiában 799 kilogramm;
  • Luxemburgban 793 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége.

Albániában és Romániában a legalacsonyabb az érték, előbbiben 311 kilogramm, utóbbiban pedig 302 kilogramm. 

Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége.

Hazánkban a települési hulladék esetében még mindig a legkevésbé környezetbarát kezelési eljárás, a hulladék lerakása a legelterjedtebb. A települési hulladék 51 százalékát hulladéklerakókban ártalmatlanították, 35 százalékát anyagában hasznosították, 12 százalékát energetikailag és 2 százalékát pedig egyéb módon kezelték. A hulladék lerakása számos környezeti és gazdasági hátránnyal jár. Elmarad a lerakott hulladékban rejlő anyagok kinyerése, illetve a fenntartható hulladékgazdálkodás elve is sérül ilyenkor - hívják fel a figyelmet a tanulmányban. Emellett a lerakás terheli a környezetet is.

Bár 2004 óta a lerakás aránya tendenciájában csökkent, 2018-tól azonban kismértékben nőtt. Utóbbi évben már elértük a 49 százalékot, ami 2021-re ismét 51 százalékra ugrott, mint ahogy 2016-ban is, vagyis ott tartunk, ahol hat évvel ezelőtt.

A KSH szerint a települési hulladék mennyisége 2004 és 2021 között mintegy felére csökkent, közel kétmillió tonnával lett kevesebb.

Újra, újra, újra....

Környezetvédelmi szempontból az újrafeldolgozás a legkedvezőbb kezelési eljárás, hiszen a még hasznosítható anyagok hulladékból történő kinyerésével is csökken a környezetterhelés. Az anyagában hasznosítás aránya 2004-ben Magyarországon 12 százalékot tett ki, 2021-re pedig elérte a háromszorosát.

Hazánkban az anyagában hasznosított hulladék mennyisége 106 kilogramm személyenként, Ausztriában 343 kilogramm, Németországban 302 kilogramm, Norvégiában 228 kilogramm. Romániában az egyik alacsonyabb, 20 kilogramm körül van évente.

Sereghajtók vagyunk

A tanulmány megvizsgálta az energetikai hasznosítás szintjét is.

A délkelet-európai országokban elhanyagolható mennyiséget hasznosítanak ilyen módon, Magyarországon 51 kilogramm/fő volt az éves energetikailag hasznosított települési hulladék 2021-ben, amely az uniós átlagtól 84 kilogrammal maradt el.

A szomszédos Ausztriában viszont a magyarországi adat hatszorosát, 296 kilogrammot, Svájcban 336 kilogrammot, Németországban 184 kilogrammot, Norvégiában és Finnországban pedig több mint 381 kilogrammot is meghaladja a hulladék energetikai újrahasznosítása személyenként.

Jön a hozd vissza a palackot időszak

A napokban a hulladékgazdálkodással összefüggő legfontosabb változásokról beszélgetett Világi Oszkárral, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettesével, Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjában – írja az MTI.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a Mol Nyrt. tavaly 35 évre nyerte el a hulladékgazdálkodási koncessziót, így leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi már a szolgáltatást idén nyár óta.

2024-től jön újabb változás jön a hulladékgazdálkodási rendszerben, egy új italcsomagolás visszaváltási-rendszer lép életbe, ami főként a műanyag és üveg palackok, valamint a fém italos dobozok visszaváltását változtatja meg. Erről egyébként itt olvashat egy összefoglaló cikket, amiben megmutattuk, hogy mi minden változik majd 2024-től.

A visszaváltást kötelezően gépi úton kell biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszerértékesítésből származik.

Az induláskor 1500-2000, majd a partnerek fokozatos csatlakozásával a tervek szerint akár 4-5 ezer boltban lesznek visszaváltó automaták. Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, erről itt írtunk bővebben.A cél az, hogy három éven belül elérjék a műanyag, az üveg palackok és a fém italos dobozok 90 százalékos újrahasznosítását.

Világi Oszkár utalt arra, hogy Szlovákiában már egy ideje hasonlóképpen gyűjtik vissza az italos dobozokat, és ott elérték, hogy tíz palackból vagy dobozból nyolcat visszaváltanak az emberek, a csomagolóanyagokat pedig így újra feldolgozzák. A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy társaságuk legalább 180 milliárd forintos beruházást hajt végre az új hulladékgazdálkodási rendszer működtetése során, és várhatóan a koncessziós időszak feléig több lesz az összkiadásuk, mint az összbevételük. A végső cél, hogy az országban keletkező összes hulladékmennyiségnek csak tizede kerüljön a lerakókba, jelentős része pedig legyen újra feldolgozva.