A Napi.hu többször is foglalkozott azzal, hogy júliustól a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Az új szabályozás az Európai Unió zöld átállást és a körforgásos gazdaság megteremtését célzó intézkedéscsomagjának része.
A rendelet magyarul „a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályai” megjelöléssel fut. (Angolul: extended producers responsibility, EPR).
A méltányolható cél tehát a következő: a termékek gyártói, illetve első belföldi forgalomba hozói viseljék a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa alatt.
a csomagolások,
egyes egyszer használatos műanyag termékek,
az elektromos és elektronikus berendezések,
az elemek és akkumulátorok,
a gépjárművek és alkatrészeik,
a gumiabroncsok,
a reklámhordozó- és irodai papírok,
a sütőolajok és -zsírok, a textiltermékek,
illetve a fából készült bútorok.
A törvény tervezete csak április 28-án vált elérhetővé társadalmi egyeztetés céljaira. Ugyanakkor az érintetteknek már április 30-ig is teljesíteniük kellett néhány adminisztratív kötelezettséget, és ezek elmulasztása büntetést vonhat maga után, jelesül 200 ezer forintba fájhat.
Május 31-ig két újabb regisztrációs kötelezettség
Azoknak, akik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben gyártónak minősülnek, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. elektronikus felületén kötelező regisztrálniuk magukat.
Ám az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság elektronikus felületén is szükséges a regisztráció. A környezetvédelmi ügyféljel birtokában kötelező az adatszolgáltatás (első alkalommal október 20-ig, a júliustól szeptember végéig tartó negyedév tekintetében).
Sokat kér a jogalkotó?
A Napi.hu a jelenlegi helyzetre tekintettel több kérdéssel keresett meg szakértőket. Nem kérnek sokat és nagyon rövid időn belül a cégektől? A WTS Klient szakértői elmondták: Magyarországnak fejlett hulladékgazdálkodási szabályai voltak eddig is, és az érintett magyar gazdálkodóknak nem ismeretlenek a hulladékok gyűjtésével és elszállításával kapcsolatos feladatok.
A MOHU-nak az állami feladatokat átvállalva koncessziós társaságként fogja majd össze a tennivalókat, és adott esetben akár alvállalkozók segítségével, egy meghatározott díj ellenében végzi mindezt.
Tekintve, hogy a MOHU-nak, mint egy piaci szereplőnek nincsenek információi az érintett gyártókról, hulladékot gyűjtő cégekről, azok tevékenységéről, ezért is fontos, hogy a cégek önállóan végezzék el a regisztrációkat, ami sajnos valóban többlet adminisztrációt eredményez.
Az ellenőrzés kérdése
A környezetvédelmi termékdíj esetében a NAV, és az adóhatóság által kivethető termékdíj bírságok, mulasztási bírságok rendszere volt a szabályok betartásának fő eszköze.
Az EPR esetében a NAV nem fog ellenőrzési feladatokat ellátni, és az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé kell adatot szolgáltatni és hulladékgazdálkodási bírságokkal kell számolni majd, és akár a körforgásos termékek forgalomba hozatalát is felfüggesztheti az OHH.
A kétféle díj egymás mellett
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR szabályozással egyidejűleg, júliustól új környezetvédelmi termékdíj kalkulációs sémával kell dolgozni. Amennyiben valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos tudatában lenni annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben. Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július elsejétől hatályos termékdíj számítási módszerrel viszont a kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonható a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.
A WTS Klient szakértői kiemelték: a legnagyobb hiányérzet azzal kapcsolatosan van, hogy sajnos nem ismert a díjak mértéke, mindez pedig a tervezhetőséget is csökkenti.