A legutóbbi, augusztus eleji mérés eredményéhez hasonlóan egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson a teljes választókorú lakosság 27 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP-re, míg a biztos szavazó pártválasztók 45 százaléka támogatná most vasárnap kormánypártokat. A 2022-es áprilisi választások óta ez a Fidesz-KDNP legalacsonyabb mért népszerűsége – hangsúlyozták a közvélemény-kutatás szerkesztői.

Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz a 2022-es választási eredményéhez képest a teljes népességben mintegy kilenc, a biztos szavazó pártot választók körében pedig körülbelül hét százalékpontot veszített az IDEA mérései szerint. Úgy vélekednek, a párt népszerűségének visszaesése elsősorban 2022 nyarán következett be, majd az idei év elejétől egészen nyár végéig nagyjából a teljes népességben 30, míg a biztos szavazó pártot választóknál 48 százalékos szint körül stabilizálódott. A 2023-as nyári időszakban erről a szintről csökkent a Fidesz választottsága 27 és 45 százalékra.

Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy ha 2023 szeptemberében parlamenti választásokat tartanának Magyarországon, a Fidesz-KDNP győzelmét továbbra sem veszélyezteti a töredezett ellenzék. A második legerősebb pártra, a Demokratikus Koalícióra a teljes népesség 11, a biztos szavazó pártot választók 19 százaléka szavazna. Ezen kívül még a Mi Hazánk lépi át, valamint a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) érheti el az 5 százalékos parlamenti küszöböt. 

Az ellenzéki pártok esetében a változások mindkét választói csoportban elhanyagolható, 1−1 százalékpontos mértékűek. Egyetlen olyan ellenzéki párt sincs tehát, amely a nyár folyamán hibahatárt meghaladó módon tudta volna növelni saját szavazótáborát, így a Fidesz és az ellenzék közötti támogatottsági olló alig-alig csökkent, és különösen nem is koncentrálódott – értékelt az IDEA.

A pártok rangsora a teljes népesség körében (biztos szavazóknál):

  • Fidesz-KDNP 27 százalék (45 százalék);
  • DK 11 százalék (19 százalék);
  • Mi Hazánk Mozgalom 7 százalék (10 százalék);
  • Momentum Mozgalom 5 százalék (8 százalék);
  • MKKP 5 százalék (6 százalék);
  • Jobbik 2 százalék (2 százalék);
  • MSZP 2 százalék (2 százalék);
  • LMP 1 százalék (2 százalék);
  • Párbeszéd 1 százalék (1 százalék);
  • Egyéb párt 4 százalék (5 százalék).

Bizonytalan: 35 százalék. A 2022-es választásokon 29,71 százalék voltak azok aránya, akik nem mentek el szavazni. Ha ezt vesszük alapul, jelenleg mindössze 5 százaléknyi mozgástere van az ellenzéki pártoknak a Fidesszel szemben.