A tavalyi 835 milliárd forint távközlési bevétel 71 százalékát - 647,6 milliárd forintot - a koncessziós társaságok adták, s e cégek csaknem 650 milliárd forint bevételéből 368 milliárd a vezetékes cégektől (Matáv, Vivendi, HTCC, MonorTel, Emitel) eredt, a fennmaradó rész a mobiltávközlési cégekhez folyt be, a további 185 milliárd forint pedig a szabadpiacról származott. A Bell Research a vezetékes piac bővülését 5 százalékra, míg a mobilpiac forgalmának növekedését 34 százalékra becsüli 2001-ben. Jelenleg száz lakosból 37-nek van vezetékes telefon-előfizetése, s idén az egyéni fővonalak csökkenése mellett az üzleti fővonalak növekedése volt megfigyelhető. Tovább gyarapodott az ISDN-vonalak aránya az összes fővonalon belül, 13 százalék körül mozog országos szinten. Ezzel a növekedéssel az ISDN-vonalak aránya nem sokkal marad el a nyugat-európai szintektől. Míg Nyugat-Európában a mobiltelefon-piac a telítődés jeleit mutatja (2001-ben először nem nő az eladott mobiltelefonok száma), addig Magyarországon a piac növekedése egyelőre töretlen. Az előfizetők száma 2000-ben megduplázódott, majd 2001-ben hasonló dinamizmussal növekedett. Jelenleg az ellátottság országos szinten 44 százalék körüli. Mivel az új belépők egyre inkább a kis forgalmat bonyolítókból tevődnek ki, folyamatosan csökken a szolgáltatók egy főre eső bevétele. (A négy mobiltelefon-társaság tavalyi nettó árbevétele 279,5 milliárd forint volt, aminek felét - 152,9 milliárd forintot - a Westel Mobil Rt. produkálta, a Pannon GSM 103,2 milliárd, a Westel Rádiótelefon Kft. 13, míg a legújabb szolgáltató, a Vodafone márkanév alatt szolgáltató V. R. A. M. Rt. 10,2 milliárd forint bevételre tett szert.) Jelenleg Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 18 százaléka fér hozzá az internethez. Ez még jelentősen elmarad a világ élvonalától. Jellemző módon mind a lakossági, mind pedig az üzleti szegmensben a keskeny sávú hozzáférés - modem, ISDN - a legelterjedtebb. Az internethasználati díjak alapvetően az időkorlát nélküli, csúcsidőn kívüli internethasználatnak kedveznek. Míg a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi díjak a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magasak, addig az aktuális árfolyamon számolt csúcsidőn kívüli díjak már a nemzetközi átlaghoz közeliek. Az adatkommunikációs szolgáltatások elsődleges igénybevevői a nagyvállalatok és a közepes méretű vállalkozások. Idén rohamosan nőtt a VoIP (internetalapú beszédátvitel) szolgáltatás piaca, s ezzel együtt nőtt a VoIP-szolgáltatók száma is. A magyar háztartások 42 százalékában - mintegy 1,5 millió lakásban - található kábeltelevízió. Idén e szolgáltatás előfizetőinek száma várhatóan 25 százalékkal nő a tavalyihoz képest. Az előfizetők 55-60 százaléka a legdrágább kábeltévés csomagra fizet elő. D. J. Jelenleg száz lakosból 37-nek van vezetékestelefon-előfizetése, s idén az egyéni fővonalak számának csökkenése mellett az üzleti fővonalak növekedése volt megfigyelhető. Tovább gyarapodott az ISDN-vonalak aránya az összes fővonalon belül, 13 százalék körül mozog országos szinten. Ezzel a növekedéssel az ISDN-vonalak aránya nem sokkal marad el a nyugat-európai szintektől. Míg Nyugat-Európában a mobiltelefon-piac a telítődés jeleit mutatja (2001-ben először nem nő az eladott mobiltelefonok száma), addig Magyarországon a piac növekedése egyelőre töretlen. Az előfizetők száma 2000-ben megduplázódott, majd 2001-ben hasonló dinamizmussal növekedett. Jelenleg az ellátottság országos szinten 44 százalék körüli. Mivel az új belépők egyre inkább a kis forgalmat bonyolítókból tevődnek ki, folyamatosan csökken a szolgáltatók egy főre eső bevétele. (A négy mobiltelefon-társaság tavalyi nettó árbevétele 279,5 milliárd forint volt, aminek felét - 152,9 milliárd forintot - a Westel Mobil Rt. produkálta, a Pannon GSM 103,2 milliárd, a Westel Rádiótelefon Kft. 13, míg a legújabb szolgáltató, a Vodafone márkanév alatt szolgáltató V. R. A. M. Rt. 10,2 milliárd forint bevételre tett szert.) Jelenleg Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 18 százaléka fér hozzá az internethez. Ez még jelentősen elmarad a világ élvonalától. Jellemző módon mind a lakossági, mind pedig az üzleti szegmensben a keskeny sávú hozzáférés - modem, ISDN - a legelterjedtebb. Az internethasználati díjak alapvetően az időkorlát nélküli, csúcsidőn kívüli internethasználatnak kedveznek. Míg a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi díjak a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magasak, addig az aktuális árfolyamon számolt csúcsidőn kívüli díjak már a nemzetközi átlaghoz közeliek. Az adatkommunikációs szolgáltatások elsődleges igénybevevői a nagyvállalatok és a közepes méretű vállalkozások. Idén rohamosan nőtt a VoIP (internetalapú beszédátvitel) szolgáltatás piaca, s ezzel együtt nőtt a VoIP-szolgáltatók száma is. D. J.