A társasház és a lakásszövetkezet működése nagyon különböző:

  • a társasház nem jogi személy, törvényes működés felügyeletét a jegyző látja el;
  • ezzel szemben a lakásszövetkezet egy cég, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, tehát egy önálló jogi személy, melynek jogai lehetnek, és kötelezettségeket szerezhet.

A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek, mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. Társasházak esetében viszont a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében tulajdoni hányad illeti meg a tulajdonosokat.

A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani.

Keverik a társasházat és a lakásszövetkezetet

A lakásszövetkezetet a speciális ágazatra vonatkozó törvény, és nem a társasházi törvény szabályozza, és különösen nem a Ptk. szövetkezeti része, ám mégis sokszor összekeverik őket, még a bankok, önkormányzati szervek és egyéb szervezetek is

– tudta meg a Napi.hu a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnökétől, Moró Erikától.

A szövetkezeti tulajdonosok, a szövetkezeti tagok választják a tisztségviselőiket, és nem kell minden kérdésben rögtön közgyűlést, küldöttgyűlést összehívni. Az egyenlőség elve érvényesül a jogokban, a kötelezettségekben, valamint az anyagi terhek viselésében.

Megvalósul a választó és választhatóságban, a tulajdon nagyságától független szavazategyenlőségben, hiszen a lakásszövetkezetben a szavazatok mértéke nem a tulajdoni hányadtól függ, hanem mindenesetben lakásonként egy szavazat számít

– hangsúlyozta Moró Erika.

A szövetkezés alapelve az önkéntesség. A tagi felvétel kérése önkéntes döntésen alapul. A tulajdonosok ösztönzése, hogy kérjék tagsági felvételüket, lakásszövetkezetenként más és más lehet.

A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.

Lakásszövetkezet vagy társasház?

A lakásszövetkezetnek saját vagyona van, így nem fordulhat elő, hogy nincs pénz egy váratlan, nagyobb meghibásodás esetére. A magyarországi lakásszövetkezetek közül számosan végeznek vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményének felhasználásáról a lakásszövetkezet igazgatósága, küldöttgyűlése dönt.

Ezzel ellentétben a társasház mindig csak azzal a pénzzel gazdálkodhat, amit a tulajdonosok befizettek és megtörténhet, ez nem elég a hirtelen felmerülő munkákra.

A lakásszövetkezetben különböző, ingatlankezeléshez kapcsolódó szakma képviselői dolgoznak, így építész, gépész, közgazdász, könyvelő. A „több szem többet lát” elv érvényesülése mellett az ellenőrzés is több lépcsős így biztosítva a törvényeknek megfelelő működést, a tulajdonosok ingatlanainak szakszerű kezelését, befizetett pénzeiknek biztonságos felhasználását.

A társasházkezelői tanfolyam három hónapos, ezt követően a végzett már kezelhet épületeket, igaz, nulla tapasztalattal. Ma Magyarországon a lakásszövetkezetekben dolgozó vezetők, munkatársak több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

Nyertes precedensper

A Jókai lakásszövetkezet pert nyert egy lakástulajdonos ellen, akinek át kellett szerelnie a klímaberendezés kültéri egységét a szövetkezet által engedélyezett módon ( nem kellett áthelyezniük, csak a homlokzaton engedély nélkül végzett kivezetést kellett megszüntetni). Utóbbi ugyanis nem járult hozzá, hogy az eredetileg egységes képet az épületek természetes korosodásából adódó homlokzati hibákon kívül, engedély nélkül elhelyezett tárgyak lepjék el.