A társasház és a lakásszövetkezet működése nagyon különböző:
- a társasház nem jogi személy, törvényes működés felügyeletét a jegyző látja el;
- ezzel szemben a lakásszövetkezet egy cég, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, tehát egy önálló jogi személy, melynek jogai lehetnek, és kötelezettségeket szerezhet.
A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezetnek, mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. Társasházak esetében viszont a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében tulajdoni hányad illeti meg a tulajdonosokat.
A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a cégbíróság nyilvántartásba vegye. Ezzel szemben társasházat akár egy személy is alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a földhivatalhoz kell benyújtani.
Keverik a társasházat és a lakásszövetkezetet
A lakásszövetkezetet a speciális ágazatra vonatkozó törvény, és nem a társasházi törvény szabályozza, és különösen nem a Ptk. szövetkezeti része, ám mégis sokszor összekeverik őket, még a bankok, önkormányzati szervek és egyéb szervezetek is
– tudta meg a Napi.hu a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnökétől, Moró Erikától.
A szövetkezeti tulajdonosok, a szövetkezeti tagok választják a tisztségviselőiket, és nem kell minden kérdésben rögtön közgyűlést, küldöttgyűlést összehívni. Az egyenlőség elve érvényesül a jogokban, a kötelezettségekben, valamint az anyagi terhek viselésében.
Megvalósul a választó és választhatóságban, a tulajdon nagyságától független szavazategyenlőségben, hiszen a lakásszövetkezetben a szavazatok mértéke nem a tulajdoni hányadtól függ, hanem mindenesetben lakásonként egy szavazat számít
– hangsúlyozta Moró Erika.
A szövetkezés alapelve az önkéntesség. A tagi felvétel kérése önkéntes döntésen alapul. A tulajdonosok ösztönzése, hogy kérjék tagsági felvételüket, lakásszövetkezetenként más és más lehet.
A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.
Lakásszövetkezet vagy társasház?
A lakásszövetkezetnek saját vagyona van, így nem fordulhat elő, hogy nincs pénz egy váratlan, nagyobb meghibásodás esetére. A magyarországi lakásszövetkezetek közül számosan végeznek vállalkozási tevékenységet, amelynek eredményének felhasználásáról a lakásszövetkezet igazgatósága, küldöttgyűlése dönt.
Ezzel ellentétben a társasház mindig csak azzal a pénzzel gazdálkodhat, amit a tulajdonosok befizettek és megtörténhet, ez nem elég a hirtelen felmerülő munkákra.
A lakásszövetkezetben különböző, ingatlankezeléshez kapcsolódó szakma képviselői dolgoznak, így építész, gépész, közgazdász, könyvelő. A „több szem többet lát” elv érvényesülése mellett az ellenőrzés is több lépcsős így biztosítva a törvényeknek megfelelő működést, a tulajdonosok ingatlanainak szakszerű kezelését, befizetett pénzeiknek biztonságos felhasználását.
A társasházkezelői tanfolyam három hónapos, ezt követően a végzett már kezelhet épületeket, igaz, nulla tapasztalattal. Ma Magyarországon a lakásszövetkezetekben dolgozó vezetők, munkatársak több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek.