Miként a Napi.hu korábban megírta, az új ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt 2024. február 1. napjától egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni.

Ez annyit jelent, hogy az elektronikus aláírásról, illetve Ügyfélkapu hozzáférésről az ügyfélnek kell gondoskodnia. Ha az ügyfélnek se elektronikus aláírása, se Ügyfélkapu hozzáférése nincs vagy a belépési azonosítóit elfelejtette és a problémát a szerződéskötést megelőzően nem orvosolta, akkor nem tudja majd aláírni a bejegyzési engedély űrlapját és emiatt az ügylet meghiúsulhat.

Kapcsolódó

Arról is beszámoltunk, hogy bár a magyar lakosság körülbelül 90 %-a rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2 millió darab került kibocsátásra), addig az eAláírás funkció használatához szükséges tanúsítvány mindösszesen körülbelül 60 ezer e-személyi igazolványhoz tartozik.

Így nincs más megoldás, akinek ingatlanüggyel kapcsolatosan tervei vannak, igényelnie kell az eAláírás funkciót.

Így fog menni a közjegyzői, ügyvédi irodákban

A Napi.hu megkeresésére a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere elmagyarázta: az eSzemélyihez igényelt elektronikus aláírás használata esetén az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor az ügyfél az okiratszerkesztő ügyvéd, vagy közjegyző erre rendszeresített kártyaolvasó eszközébe belehelyezi a személyi igazolványát.

Majd az eszköz PIN padján, vagy a számítógép billentyűzetén beüti az eAláírás 7 számjegyű PIN kódját, a rendszer pedig létrehozza az elektronikus aláírást. Ha az ügyfél nem az állami szolgáltatótól, hanem más bizalmi szolgáltatótól vesz igénybe elektronikus aláírás szolgáltatást, a folyamat hasonlóképpen alakul – mutatott rá dr. Halmos Tamás.

Használható az AVDH szolgáltatás is

Ha az ügyfélnek nincs minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírása, akkor használhatja az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatást, amelyhez az ügyfélnek Ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie.

Ebben az esetben az AVDH-t az ügyfél egy online felületen keresztül veszi igénybe, ahová a saját Ügyfélkapu felhasználónevével és jelszavával lép be a nála lévő mobiltelefonján, tabletjén vagy laptopján.

Felmerül, hogy az ügyfél az AVDH szolgáltatást az ügyvéd vagy közjegyző számítógépén használja. Dr. Halmos Tamás azonban adatbiztonsági kockázatnak tartja, hogy az Ügyfélkapu azonosítóinkat idegen számítógépen írjuk be.

Hiszen nem tudhatjuk, hogy milyen kártékony kódok futnak mások számítógépén akár anélkül, hogy a számítógép tulajdonosa erről tudna. A szakember tehát általánosságban mindenkit óva int ettől.

Mi az, ami elvárható a lakosságtól?

A szakember kiemelte: az eAláírással kapcsolatos tájékoztatás, népszerűsítés, edukáció az „új” (valójában már több éve széles körben elérhető) eszköz elterjedésének kulcsfontosságú eleme lenne.

Ennek hiányában a lakosságtól nem elvárható, hogy tájékozott döntést hozzon az igénylésről, ahogyan az sem, hogy a használat feltételeiről önszorgalomból ismereteket szerezzenek. Pedig a pontos és részletes tájékoztatás jelentősége a jogbiztonság szempontjából is elsőrangú lenne.

Kevesen tudják például, hogy az eAláírás funkció ügyleti értékét jogszabály nevezetesen a 414/2015. (XII. 23.) kormányrendelet korlátozza.

Ez a jogszabály az eSzemélyivel létrehozható elektronikus aláírás kapcsán rögzíti, hogy az egy aláírással tehető pénzügyi kötelezettségvállalás maximális mértéke 50 millió forint. Ennél nagyobb értékű szerződés megkötésére tehát nem alkalmas az eAláírás funkció.

Mindebből pedig az következik, hogy 2024. február 1. napjától ugyan kötelező lesz az ingatlan kapcsán a bejegyzési engedélyt elektronikus aláírással létrehozni, azonban magát a szerződést már nem írhatjuk alá az eSzemélyi segítségével, ha az adásvétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni hányad vételára meghaladja az 50 millió forintot.

Fokozott felelőssége lesz a közjegyzőnek és ügyvédnekAz ilyen és ehhez hasonló szabályok pontos ismerete elengedhetetlen lesz az új ingatlanügyi jogszabályok hatálybalépését követően, emiatt fokozott felelőssége lesz az okiratszerkesztő ügyvédnek, illetve közjegyzőnek, hogy részletes és pontos tájékoztatással lássa el az ügyfeleit a szerződéskötést megelőzően.