A felmérés arra mutat rá, hogy 29 országban inkább rossznak mondják az oktatási rendszert a lakosok, mint jónak. Azonban jelentős eltérés mutatkozik abban, hogy a lakosság szerint hogyan működik az ország oktatási rendszere.

Míg Szingapúrban és Írországban a leginkább elégedettek az oktatással, addig Magyarországon a legkevésbé: a megkérdezettek kétharmada szerint rossz a rendszer.

A felmérés főbb megállapításai között szerepel, hogy

  • a 29 vizsgált országot összevetve a megkérdezettek 33 százaléka, azaz háromból egy ítéli jónak az oktatás színvonalát, 36 százalékuk pedig elégedetlen vele,
  • az iskolás korú gyermekek szülei azonban nagyobb valószínűleg vannak pozitív véleménnyel.
  • 45 százalékuk nem ajánlaná a tanári pályát,
  • továbbá a 29-ből 28 országban gondolják fontosnak a diplomaszerzést.

A válaszadók nagyjából egyharmada véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz az oktatásra, főként a nyugati országokban (USA, Kanada, Franciaország) gondolják ennek ellenkezőjét.

Összesítésben azonban nincsenek nagy különbségek az országok és a régiók között: Szingapúrban, a legpozitívabb országban négyből hárman gondolják jónak az oktatási rendszert, ebből 27 százalékuk kiválónak. A második helyen Írország áll, ahol a lakosság 63 százaléka elégedett az oktatással, Ausztriában pedig 57 százalékuk.

Még Latin-Amerikában is jobbnak tartják az oktatást, mint itthon

A spektrum másik végén mi állunk: a magyar válaszadók mindössze 8 százaléka elégedett az oktatással, tízből kevesebb mint egy. Kétharmaduk (67 százalék) szerint rossz a színvonal.

Az összes ország közül nálunk gondolják azt a legtöbben, hogy a politika-ideológiai elfogultság jelenti az egyik legnagyobb kihívást az oktatási rendszerben.

Magyarország után Peruban (10 százalék), Chilében (11 százalék), és Argentínában (15 százalék) mondják a legkevesebben jónak az oktatást. Bár a többi latin-amerikai országban magasabb az elégedettségi szint, nagyobb valószínűséggel jellemzik a rendszert rossznak, mint jónak.

Azonban sokak szerint nem csak az országuk oktatási rendszere rossz, hanem a színvonal is egyre romlik. Majdnem minden második válaszadó érzi úgy, hogy rosszabb lett az oktatás ahhoz képest, mint amikor még ő járt iskolába, a legtöbben – négyből hárman – Argentínában.

Hasonló véleményen vannak az európai országok is: egyedül Írországban gondolják úgy a térségben, hogy jobb most iskolába járni, mint régen (56 százalék). Magyarországon, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Németországban és Olaszországban majdnem minden második ember negatívan vélekedik a színvonal változásáról. Az iskolába járó gyermekek szülei következetesen pozitívabban ítélik meg az országuk oktatási rendszerét.

A felmérés alapján általánosságban megfigyelhető, hogy minél régebben jártak iskolába a válaszadók, annál nagyobb valószínűséggel mondják, hogy az iskola ma rosszabb, mint amikor ők tanultak. A „baby boomer″ generáció tagjainak 57 százaléka szerint ez a helyzet, és csak minden negyedik (25 százalék) mondja, hogy ma jobb. Az X generáció szülötteinek 49 százaléka és az ezredfordulósok 38 százaléka gondolja úgy, hogy színvonaltalanabb a mai oktatás.

Taszító a tanári pálya

A 29 megkérdezett országból a többség nem tanácsolná a tanári pályát másnak. Hat országban - Magyarországon, Japánban, Lengyelországban, Dél-Koreában, Franciaországban, Németországban és Magyarországon - a többség azt mondja, hogy nem ajánlaná gyermekének vagy egy fiatalnak, hogy tanár legyen belőle. A legnagyobb arányban az ázsiai és a csendes-óceáni térségben biztatnák a fiatalokat a tanári hivatásra.

Általánosságban mindenhol elismerik, hogy a tanárok keményen dolgoznak, ugyanakkor megoszlik a vélemény abban, hogy elég fizetést kapnak-e. 46 százalék szerint a tanárokat megfelelően fizetik, míg ugyanilyen arányban vannak azok, akik nem értenek egyet ezzel. Indiában, Szingapúrban és Malajziában gondolják a legtöbben, hogy a tanárokat elég bért kapnak.

Argentínában és Magyarországon négyből hárman mondják, hogy a tanárokat nem fizetik megfelelően.

Van helye a gépagynak a tantermekben

Az Ipsos felmérése arra is rámutat, hogy az emberek úgy gondolják: a technológia az osztályteremben, például a mesterséges intelligencia, inkább pozitív, mint negatív hatással lesz az oktatásra. Indonéziában a legmagasabb a támogatottsága a mesterséges intelligenciának (54 százalék), de pozitívan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a latin-amerikai térségben is.

Kanadában, az Egyesült Államokban és Franciaországban nagyobb valószínűséggel gondolják úgy, hogy a technológia rossz hatással lesz az oktatás színvonalára. Ugyanezekben az országokban nagyobb valószínűséggel gondolják azt is, hogy a mesterséges intelligenciát be kellene tiltani az iskolákban.

Bár a technológiához és és annak a diákok életében betöltött szerepéhez való hozzáállás tekintetében megoszlik a vélemény, abban inkább egyetértés mutatkozik, hogy a tanároknak képzést kellene kapniuk a témában.

A 29 ország kétharmada szerint a pedagógusoknak képzést kellene kapniuk arról, hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a tanítási módszereikben, és tízből hét tanár úgy véli, hogy meg kellene mutatni a diákoknak, hogyan használják azt.

Abban is nagy az egyetértés, hogy meg kellene tanítani a tanároknak, hogyan szűrjék ki azt, ha egy diák a mesterséges intelligenciát használja a dolgozatok és a házi feladatok megoldásához a saját tudása és képességei helyett.