Az Economx több ízben is beszámolt arról, hogy Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze május 20-án elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.

Karim Khan az interneten is elérhető közleménye szerint palesztin oldalon Jahja Szinvár, a Hamász gázai övezeti vezetője, Mohammed Diab Ibrahim Al-Maszri , a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője ellen kérte elfogatóparancs kiadását.

Az Economxnak a NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja korábban felhívta a figyelmét, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nem tévesztendő össze a hágai Nemzetközi Bírósággal (ICJ).

Kapcsolódó

A Büntetőbíróság nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik, a hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb bírói szerve, és a nemzeti bíróságokkal, az államok belső jogával ellentétben, a szuverenitás elve alapján a bíróság előtt egyetlen állam ellen sem lehet pert indítani, ha utóbbi nem fogadta el a Hágában működő testület joghatóságát – hangsúlyozta Varga Réka.

Az elfogatóparancsról a főügyész beadványa alapján egy három fős testület fog dönteni. Az Economx úgy tudja, egyetértés esetén akár egy hónapon belül ki is adhatják a parancsot.

Az országok egyharmada nem ratifikálta az egyezményt

1998-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül létrehozták a Római Statútumot, mely 2002. július 1-jén lépett hatályba és ezzel megkezdte működését a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

Bátki Pál büntetőjogász az Economxnak elmondta: a világ országainak egyharmada nem ratifikálta az ICC megalapításáról szóló nemzetközi egyezményt.

Az pedig önmagáért beszél, hogy köztük Kína, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok sem.

Az ICC működése során természetesen felmerül az a kérdés, hogy nemzetközi jogilag és nemzetközi politikai szempontból (mert ezen a szinten ez a kettő már nem választható el) mennyire elfogadott az ICC működése.

Az afrikai államok sokszor tiltakoztak

A Büntetőbíróságot az elmúlt években több kritika is érte, mindenekelőtt a kevés lefolytatott eljárás miatt, s gyakran merült fel az is kérdésként, hogy mi az oka annak, hogy csak afrikai államok állampolgáraival szemben folyik eljárás – hangsúlyozza Papp Nikolett ügyvéd.

Mára ez a vád azonban kétségkívül megdőlni látszik, hiszen az előzetes vizsgálati szakaszban lévő szituációk között európai, ázsiai és dél-amerikai államok is találhatóak voltak az elmúlt években.

Azzal a ténnyel is szembe kell nézni, hogy a nagyhatalmak – a jelenlegei világpolitikában vezető szerepet betöltő államok – egy része nem ismeri el a Büntetőbíróság joghatóságát. 

Bátki Pál szerint 2022-ig negyvenegy ország egyáltalán nem írta alá és nem csatlakozott a Római Statútumhoz, mivel kritikusak a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben. Jó néhány afrikai ország pedig valóban elfogultnak tartja a bíróságot.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Kovács Péter szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságot azért és úgy állították fel az államok, hogy legyen egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási testület, amelyik mindenkire vonatkozó, objektív jogalany.

Még akkor is, ha a konkrét eljárásokban a részes államok és a nem részes államok közötti különbségtétel nem kerülhető meg.

Ebben a körben nagy horderejű döntés volt, amikor 2018 szeptemberében megszületett az a határozat, miszerint hétszázezer, muzulmán vallású rohingya azért menekült át Myanmarból Bangladesbe, 2017-ben, mert onnan de facto kiűzték őket – húzta alá a szakember, aki egyébként maga is tagja a Büntetőbíróságnak, 2015-ben választották meg.

Egy palesztinpárti aktivista az Egyesült Államok johannesburgi konzulátusánál 2024. január 26-án.
Egy palesztinpárti aktivista az Egyesült Államok johannesburgi konzulátusánál 2024. január 26-án.
Kép: AFP / Davide Longari

AZ ENSZ-hez hasonlóan finanszírozzák

A Nemzetközi Büntetőbíróságot a tagállamok hozzájárulásai finanszírozzák. Az egyes államok által fizetendő összeget az Egyesült Nemzetek Szervezetével azonos módszer szerint kell meghatározni.

Az egyes államok hozzájárulása az adott ország fizetőképességén alapul, amely olyan tényezők függvénye, mint a nemzeti jövedelem és a népesség.

Az a maximális összeg, amelyet egy ország egy adott évben fizethet, az ICC költségvetésének 22 százalékára korlátozódik. A bíróság alkalmazottainak száma mintegy 100 országból összesen 800 főt tesz ki.

A bíróság működése 2022-ig

Az izraeli és Hamász vezetők elfogatóparancsához hasonló horderejű ügy talán még nem volt az ICC előtt, és jól mutatja, hogy milyen változás zajlik a Büntetőbíróság saját szerepvállalását illetően – húzta alá Bátki Pál.

A főügyész mostanáig 11 ügyben indított nyomozást, például a Közép-afrikai Köztársaságban, Burundiban Elefántcsontparton Grúziában, Ugandában elkövetett cselekmények miatt. Ezen kívül a Főügyészség tíz ügyben folytat előzetes vizsgálatokat, melyek például Afganisztánt, Ukrajnát érintik.

A Bíróság Tárgyalás-előkészítő Kollégiuma eddig 44 embert vádolt és 36 személyre adott ki elfogatóparancsot.

A büntetőjogász ugyanakkor úgy látja, az ICC megalapításáról szóló nemzetközi egyezményt ratifikálására való hajlandóság azonban feltehetően csekélyebb lesz a jövőben.

Kérdéses ezért, hogy a Büntetőbíróság saját elfogadottságát növeli-e, ha ilyen kérdéseses sikerű elfogatóparancsokat bocsátanak ki, amit még a ratifikáló országok sem biztos, hogy végrehajtanának, legalábbis Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter vonatkozásában.

Az ugyanakkor biztos, hogy egy ilyen elfogatóparancsnak, vagy csak "belengetésének" nem csak akkor van hatása, ha azt sikeresen végrehajtják, egyéb hatása is lehet. Ami a sikeres végrehajtást illeti, látni kell, hogy erre nem igazán van esély.