A Business Talks '24 szakmai konferenciánk legfontosabb kérdése a magyar vállalkozói szektor, a hazai kkv-k lehetőségei, nemzetközi kitörési pontja. Az exportképesség növelésében óriási szerepet játszhat a magyar nukleáris ipar. Erről beszélgetünk a Business Talks '24 egyik előadójával, Jákli Gergellyel, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatójával. Interjú. 

Hogy áll jelenleg a Paks II. projekt?

Kapcsolódó

A résfalazást követően tavaly novemberben kezdődtek el a talajszilárdítási munkálatok, gőzerővel zajlik. Ennek a tervezett befejezése 2025 nyara. A talajszilárdítás során 75 600 cölöpöt fúrunk a földbe. Ha valaki most jönne el Paksra, akkor egy 33 hektár területű 5 méter mély gödröt látna, ami – a szükséges további talajkiemelést követően - a leendő atomerőmű két blokkjának az úgynevezett alaplemeze lesz. Ez egy kb. 40 futballpályányi terület. Itt épülnek majd fel a fő nukleáris épületek, valamint az egyéb kiszolgáló létesítmények. A 33 hektárból 17 hektáron végezzük a talaj megerősítését.

Miért van erre szükség?

A létesítmények rendkívül nagy tömegűek lesznek, ugyanakkor egy rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező földrengés során esetlegesen kialakulhat talajfolyósodás. A talajszilárdítás egy extra biztonságot jelent. Gyorsan tegyük hozzá, ugyanezen a talajon működnek Paks I. blokkjai is, és eddig nem következett be olyan esemény, amely talajfolyósodást okozott volna, de úgy gondolom, a mai modern kor követelményeinek megfelelően szükség van az ilyen típusú biztonsági megerősítésekre is. Az építkezésen tiz darab, negyven méter magas talajszilárdító gép dolgozik folyamatosan. A munkák során több mint egymillió tonna cementet használnak fel.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Mikor termelhetnek Paks II. blokkjai?

Ez egy olyan projekt, ahol folyamatosan merülnek fel szempontok, amelyeket elemezni és értékelni kell annak érdekében, hogy megfelelő módon reagáljunk azokra. Van azonban egy nagyon világos menetrendünk, miszerint az idei év végéig eljutunk az első betonig, ami hatalmas lépés annak irányába, hogy a 2030-as évek legelején rá lehessen kapcsolni mind a két blokkot a hálózatra.

Lesz Magyarországon elegendő szakembergárda Paks II-t is üzemeltetni?

Paks 1 üzemidő-hosszabbítása kapcsán jegyezzük meg, ha egy épülő projekt szomszédjában működik már egy atomerőmű, az azt jelenti, hogy a nukleáris biztonság érdekében a két szervezetnek, szakembergárdának nagyon szorosan kell együttműködnie. Folyamatos az egyeztetés, a kommunikáció, a mérnöki megoldásokat pedig közösen véleményezzük. De ezért sem aggódom, mert a magyar nukleáris erőművet, a négy atomerőművi blokkot már több mint negyven éve működtetjük, a gyakorlati tudásunk a világ élvonalába tartozik. Van egy nagyon jó bázisuk.

A Business Talks egyik fő témája a generációváltás volt, ez a probléma egyébként a nukleáris iparban is valós kérdés. Hogyan tudjuk vonzóvá tenni az iparágat a fiatal mérnökök, mérnöktanulók szemében? Paks I. és a Paks II. például közösen finanszíroz egy energetikai szakközépiskolát Pakson, aminek nagyon jó eredményei vannak, sokan mennek onnan továbbtanulni egyetemekre. Nekünk nemcsak a nukleáris ipart kell vonzóvá tennünk, hanem Paksot, Tolna vármegyét is.

Az utóbbi időszakban már ez Európai Unióban is másképp tekintenek a nukleáris iparra. Ez mennyiben segít az utánpótlás kinevelésében?

A nukleáris ipar megítélésében valóban tapasztalni egy fordulatot, de ez egy tipikusan megfigyelhető mintázat. Az energiaválságok idején mindig felértékelődik a nukleáris ipar szerepe, és vonzóbbá is válik. Megint egy ilyen korszakot élünk. Másrészt a szakmába áramló fiatal tehetségeket motiválhatja a kis és moduláris reaktorok (SMR) megjelenése is. Ez egy érdekes technológiai újítás. Szintén előremutató, hogy húsznál is több nukleáris blokk építése áll tervezés alatt az Európai Unió területén. Előbb-utóbb a nukleáris szakmának nemcsak Magyarországon, hanem uniós szinten is választ kell találnia a szakmai utánpótlás kinevelésére. De sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint három-négy évvel ezelőtt.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A konferenciánkon a legtöbb előadás a magyar vállalkozások lehetőségeiről, nemzetközi kitörési pontjairól szólt. Ebből a szempontból mit tud ajánlani Magyarországnak Paks II.?

Egy atomerőmű építésénél nemzetközi ajánlások határozzák meg, milyen szempontok alapján kell a beszállítókat kiválasztani. A legfontosabb a tapasztalat, akár az eszközök gyártásában, akár a nukleáris beszállítói láncban való korábbi szerepvállalás során megszerzett szaktudás. Ez egy komoly potenciál nemzetgazdasági szinten is. Viszont ehhez rá kell venni a hazai cégeket, hogy feleljenek meg a szükséges adminisztrációs követelményeknek, szerezzék meg a nukleáris minősítéseket, szabványrendszereket, amik a projektünkhöz fontosak, de ezek valójában hosszú távú befektetések. Hiszen a környező országok szinte mindegyikében zajlik valamilyen formában nukleáris kapacitás-bővítés, üzemidő-hosszabbítás. A következő húsz évben a nukleáris projektek jelenléte a térségünkben biztosított.

Ez azt jelenti, hogy minden olyan magyar vállalkozás, amelyik felkészültnek, elszántnak érzi magát, hogy nukleáris minősítést szerezzen, a környező országok területén keresleti piacon találja magát, ugyanis szűk azon nemzetközi vállalatok száma, amelyek megfelelő referenciával rendelkeznek. S a hazai cégek előnyben is lehetnek, hiszen a térségünk beruházásai Paks II-höz képest egy ütemmel később indulnak. A lényeg tehát, hogy minden olyan magyar vállalat, ami ma a nukleáris minősítés megszerzésére költ, az nemcsak a paksi projektben tudja ezt kamatoztatni, hanem ezen keresztül a környező országok beruházásaiban is.

Az energiatermelés-, biztosítás továbbra is indokolja a hazai kapacitás bővítést?

A Világgazdasági Fórum a legaggasztóbb hosszú távú kockázatok között tartja számon az extrém időjárási viszonyokat, amely anomáliák során is áramot kell termelni. Megállapították azt is, hogy a megújulók mellé kell egy olyan energiaforrás, ami éjjel-nappal működik. Ha esik, ha fúj, ha nem esik, ha nem fúj, akkor is képes villamosenergiával ellátni az ipart és a lakosságot.