Tegnap az Economx hírül adta, a 2024. évi 8. játékhéten az Ötöslottón a 4, 15, 47, 59, 83-as számokat megjátszó szelvény tulajdonosa igazán boldogan zárhatja a hetet. A február 24-i sorsoláson ugyanis 6 523 768 955 forintot, a játék történetének eddigi legnagyobb nyereményét viheti haza

Az már csak hab a tortán, hogy 2024. január 1-től a lottónyeremények személyi jövedelemadó mentességet élveznek. A nyeremények után járó adót eddig a Szerencsejáték Zrt. fizette meg a játékosok helyett, így a nyertesek már az adóval csökkentett összeget kapták meg.

Kapcsolódó

Az szja-kötelezettség megszűnésének köszönhetően a lottójátékoknál nagyobb nyereményösszeg várja a játékosokat, miközben az alapjátékár nem változik.

Tavaly némi meglepetést keltett a módosítás

Az Országgyűlés tavaly év végén fogadta el – némi meglepetésre -, hogy számsorsjátékokon (Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Eurojackpot, Luxor, Joker, Kenó, Puttó) 2024. január 1-ét követően elért nyeremények után már nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a nemzeti lottótársaságnak.

Ennek köszönhetően változatlan alapjátékár mellett, minden számsorsjáték esetében megnövekedik a nyereményösszeg. Emellett az szja-mentesség bevezetésével a nyeremény visszafizetési arányok javulnak és lehetőség nyílik a jövőben új számsorsjátékok fejlesztésére is.

A nagyobb játékkedv érdekében

A korábbi, már hatályát vesztett szabályozás szerint minden, számsorsolásos játékból származó nyeremény adóköteles, de ezt nem a nyertesnek kell befizetnie.

Hanem a Szerencsejáték Zrt. automatikusan levonta a nyereményt terhelő 15 százalékot, befizette a nyertes helyett, ám a szerencsés játékos értelemszerűen ennyivel kevesebb pénzhez jutott hozzá, ugyanakkor már nem volt több adófizetési kötelezettsége.

Az új szabályozás törvényi indoklása szerint a kormány a célja nagyobb játékkedv megteremtése, és ezen keresztül az állami bevételek növelése.

Nincs egységes európai szabályozás

A szerencsejátékok jogi szabályozását tekintve jelenleg nem létezik egységes, kötelező erejű európai jogszabályanyag. Igaz, az 1983-ban alakult, lausanne-i és brüsszeli székhellyel is rendelkező European Lotteries (EL) az európai nemzeti lottótársaságokat összefogó szervezet törekszik az egységes stratégiára.

Az EL nemzetközi felmérésekkel, piackutatásokkal, nemzetközi know-how-k publikálásával teszi lehetővé, hogy a szerencsejáték-szervezés aktuális trendjeit, társadalmi hatásait a legfrissebb adatok figyelembevételével követhessék nyomon a nemzeti társaságok.

Lottótörténelem

  • Az Ötöslottó történetében közel 3500 sorsolás volt mostanáig.
  • A jackpot összege 1999-ben lépte át az egymilliárdos határt.
  • 5 milliárd forintot meghaladó főnyereményt pedig mindössze kétszer, 2003-ban (5,092 milliárd forint) és 2015-ben (5,049 milliárd forint) lehetett nyerni.
  • 6 milliárd forint feletti összeg (6, 431 milliárd forint) - a tegnapi napig - először 2020-ban volt, 39 hét halmozódás után.

Erre számíthat, aki álmában nyer a lottón

Az Economx korábban foglalkozott azzal, hogy Magyarországon meglepően sok olyan bírósági eljárás indult és indul, amelyben a felperes úgy érzi, a nyereményét jogsértő módon nem fizetik ki.

Megkeresésünkre Kocsis Ildikó ügyvéd akkor elmondta, hogy amennyiben a nyeremény kifizetését a Szerencsejáték Zrt. megtagadná, azonban a kérelmező hitelt érdemlő módon tudja bizonyítani, hogy a nyereményre jogosult és a zrt. a szabályzatában foglaltakat nem tartotta be és nem jogszerűen járt el a nyeremény kifizetésének megtagadásakor, a nyeremény kifizetése iránti igény érvényesítése érdekében igénybe vehető a jogi út.

Ám jogi úton sikerrel értelemszerűen csak azokat a nyereményeket lehet követelni, amelyeket a fogadó ténylegesen megnyert, és minden egyéb előírt feltétel is megvalósult. Vagyis, ne kerüljük meg azt a lehetőséget sem, hogy a játékos álmodta, képzelte a nem igazolhatóan begyűjtött lottóötöst nem.