Három éven át volt országos kórház-főigazgató Jenei Zoltán, akit november 30-i hatállyal mentett fel tisztségéből Orbán Viktor miniszterelnök Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára. Jenei Zoltán 2020 novemberében még Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének javaslatára került az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) élére. Megpróbáltuk megtudni, mi állhat Jenei Zoltán kirúgásának hátterében.
A koronavírus-járvány után erősödött fel a lakosságban, hogy valami nagyon nem stimmel az egészségügyben. A betegek nem jutnak megfelelő időben ellátáshoz, nőttek a várólisták, kevés az orvos és a szakdolgozó is, folyamatosan nőnek a kórházak adósságai – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Meghallották a panaszáradatot
Az OSZ főtitkára úgy véli, korábban a kormány nem foglalkozott eleget az egészségüggyel. Rásky László szerint mivel mindent megpróbál a kormány mérni, mostanra ért el egy kritikus tömeget az egészségügyi ellátással elégedetlenek száma. És most jött el az idő, hogy megmutassa a kormány, hogy lesznek felelősei annak, hogy a betegellátás sok sebből vérzik Magyarországon.
A napokban Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is azt mondta az Economxnak, hogy ők sem látják pontosan a hatalmasra duzzadt kórházi adósság okát, sőt, még arra is felhívta a figyelmet, hogy év közben már kétszer történt rezsitámogatás az intézmények számára, egyszer például egy 11-12 milliárd forintos, majd egy 28 milliárdos.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a kórházi adósságokkal kapcsolatban azt mondta az Economxnak: a menedzsment és a kórházak vezetése nem jelezte időben a megnövekedett költségeket.
Ami már csak azért is meglepő, mert többek között az Orvostechnikai Szövetség, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter ( MediKlaszter), valamint az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) is folyamatosan jelezte a problémákat az egészségügyi kormányzat felé, hogy a beszállítók esetében előfordul, hogy több mint egy évig nem fizetnek az intézmények.
Miközben a kormányinfó zajlott, éppen akkor jelentették be, hogy leváltják az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt. A főigazgatói feladatokat Szondy Zita főigazgató helyettes látja el, megbízott vezetőként. Emellett Tóbiás Tamást, a Pénzügyminisztérium korábbi főosztályvezetőjét és más vezetőket is menesztettek az OKFŐ-től.
Miért éppen Jenei Zoltán lett az áldozat?
Mivel Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán azt mondta: „menet közben nem cserélnek lovat – különösen akkor nem, ha jó irányba húz, és van benne még szufla” – ezért Rásky László szerint Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár kirúgása fel sem merült.
Rásky László úgy tudja, hogy a volt országos kórházigazgató külön levelet írt a kórházak gazdasági igazgatóinak, hogy a B+N Referencia Zrt.-t kifizetetlen számláit sorolják előrébb, de a kórházak többségének már ezeknek a számláknak a kifizetésére sem futotta. És ezt alátámasztja az, hogy OSZ beszállítóinál is az intézmények arra hivatkoznak, hogy először a közmű szolgáltatókat és az őrzés-védelmet, illetve a takarítókat kell kifizetniük.
Mit csinál a B+N?
Július 1-től a hét országban teljes körű facility management szolgáltatást végző B+N Referencia Zrt. látja el a budapesti kórházak műszaki üzemeltetési és karbantartási feladatait a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon keresztül. 2024. január 1-től pedig már a vidéki kórházakban is átveszik a takarítási, felújítási és karbantartási munkálatokat. Kis-Szölgyémi Ferenc cége korábban is rendre nyerte a tendereket, többek között a MÁV, a Mol és a Volánbusz takarítását kapta meg.Rásky László szerint a kormánynál az verhette ki a biztosítékot, hogy az intézmények nyáron és ősszel összesen 150 milliárd forintot kaptak az adósságaik rendezésére, de még mindig panaszkodnak. Úgy véli, Jenei Zoltán és kollégái kirúgásával nem fog megállni az élet az egészségügyben, de mégis kellett találni egy felelőst, aki a giga kórházi adósságok kialakulását elviszi a hátán.
Mindenképpen bűnbakot kellett keresni
Egy másik neve elhallgatását kérő informátorunk szerint a kormányülésen szembesültek a kormánytagok azzal, hogy a mostani kórházi adósság a korábbi évek adósságának a kétszerese, háromszorosa. És Jenei Zoltán ezt nem jelezte év közben elég hangosan. Mivel Jenei Zoltán Pintér Sándor belügyminiszter embere, a Belügyminisztériumhoz (Bm) tartozó egészségügy teljesítményével volt elégedetlen Orbán Viktor miniszterelnök, és ez a Bm-nek jelentett egy fekete pontot: ezért kellett a belügyminiszternek a saját emberét beáldoznia.
A kórházi adósságrendezés, a 22-es csapdája, egy lehetetlen küldetés, véli az informátorunk. Nem lehet annyi forrásból megoldani a közfinanszírozott betegellátást, mint amennyit a központi költségvetésből szánnak rá. Súlyos százmilliárdokat kell a hazai egészségügybe beletolni, és nem év végén kell mindig kórházkonszolidáció keretében rendezni a kintlévőségeket.
A neve elhallgatását kérő szakértő szerint valós szintű esetfinanszírozásra van szükség, amit Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár már elkezdett, elindult az úgynevezett kódkarbantartás, vagyis, hogy egy-egy ellátás mennyibe kerül 2023-ban, de ez egy több éves munka, amihez át kell alakítani az intézmények finanszírozását.
Csapdahelyzet
A kormány a saját csapdájába esett bele, megemelte az orvosok bérét, ami nagyon örvendetes, ám jelentős motivációhiányt idézett elő. Az orvosokat semmi nem motiválja abban, hogy többet műtsenek, és a kórházigazgatók sem motiváltak abban, hogy instruálják az orvosokat, mert az csak további veszteséget generálna az intézményekben.
A kórházak pedig kénytelenek ellátni a betegek, akik ott állnak sorban a várólistákon, vagy a rendelőkben.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!