Az Economx többször is foglalkozott azzal, hogy március 1-jétől szigorodott a munkaügyi és foglalkoztatás felügyeleti bírságok mértéke, és egyes foglalkoztatási szabályok megsértésének egyéb szankciói is. Az, hogy önmagában a bírságok emelkedése valódi megoldást jelent-e, nem eldönthető egy egyszerű igen - nem felelettel – hangsúlyozta megkeresésünkre Nagy Dóra Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A jogszabályváltozások célja a munkavállalók védelme, a munkahelyi balesetek megelőzése és a munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának elősegítése. Érdekes ezzel a céllal összevetni azt a tavaly év végi változást, ami miatt 2024 szeptemberétől csak jogszabályban meghatározott munkakörök esetén lesz kötelező az előzetes foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, illetve amely szerint könnyítésre kerülnek a munkavédelmi oktatás szabályai is.

Gondatlan, illetve notórius jogsértők

A munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a duplájára, azaz 100.000 forintra emelkedik, a felső határa pedig 100 millió forintra nő. Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.

A foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa márciustól 150.000 forintra módosul, a felső határ mikro- és kisvállalkozás esetén nem változik, középvállalkozás esetében maximum 20 millió forintra, a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások esetén pedig 25 millió forintra nő.

Emellett szigorodnak a harmadik országbeli munkavállalók engedély nélküli foglalkoztatási feltételei megsértésének szankciói, illetve új esetként, tételes bírsággal büntetendő a munkaviszony megszűnése bejelentésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása (harmadik országbeli vendégmunkás foglalkoztatott esetén).

A bírságolható esetek bővülése, és a bírságok mértékének növelése részben valóban elrettentésként szolgálhat és megfelelésre sarkallhatja a munkáltatókat, hiszen a magyar cégeknél különösen jellemző hozzáállás, hogy azok az előírások ténylegesen visszatartó erejűek, amik megszegése bírsággal fenyeget.

Viszont a társaságok gondatlanul is elkövethetnek egy-egy szabályszegést, amely esetben a figyelmeztetés nélküli, azonnali bírságolás méltánytalan lehet.

Sokszor a figyelmeztetés is elegendő

A hatóság korábbi gyakorlatára egyébként jellemző volt, hogy sokszor csak figyelmeztessél élt, ezzel nevelve a magyar cégeket a megfelelő és szabályszerű foglalkoztatásra. Tapasztalatunk szerint ez a vétlen jogsértések esetén valóban megfelelő eszközként szolgált, és a hatóság által tett iránymutatások által javult a cégek gyakorlata.

Notórius, vagy súlyos szabályszegők esetén azonban a bírságtételek emelése valóban elrettentő eszközként szolgálhat, illetve segítheti a foglalkoztatási és munkavédelmi feltételek javulását.

Önmagában a bírságok mértékének emelkedése nem feltétlenül eredményezi a foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartását, illetve a társaságok gyakorlatának a javulását.

Egy együttműködő hatóság, aki fenntartva az eddigi együttműködő gyakorlatát, és aki megfelelő gyakorisággal ellenőrzi a munkáltatókat, és a figyelmeztetések mellett indokolt esetben bírságot szab ki, alapvetően hozzájárulhat a foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok betartásához és a munkáltatók jogszerű gyakorlata kialakításához – húzta alá végezetül a szakértő.

Elég sokat trükköztek tavaly a munkáltatók

Az Economx korábban azzal is foglalkozott, hogy megjelent a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések tapasztalatait bemutató tanulmány, ami a tavalyi év január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot veszi górcső alá. A kép egyébként meglehetősen sötét lett, az ellenőrzések alkalmával a cégek 67 százalékánál volt munkaügyi probléma. Az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátásban csalnak a leggyakrabban.

Ez alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40,4 ezer munkavállalót.

Az összegzés szerint továbbra is jelentős a feketefoglalkoztatás, mely az ellenőrzött munkavállalók 15,67 százalékát, vagyis több mint 6,3 ezer főt érintett. A fekete foglalkoztatók száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest némi csökkenést mutat, mert 2022-ben a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya egy százalékkal magasabb volt (16,5 százalék).

Ugyanakkor a tavalyi évi adat a 2011. óta vizsgált első háromnegyed éves viszonylatban a dobogó harmadik helyére került, vagyis nem állunk túl jól a fekete munkások számában.

Az építőiparban és a vagyonvédelmi szektorban van a legtöbb szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló 25 és 23 százalék körül volt az arányuk. De az egy évvel korábbi adatokhoz képest például az építkezéseken csökkent a feketefoglalkoztatás, mert 2022 azonos időszakában még minden harmadik (35 százalék) munkavállalót nem jelentették be.