A választópolgárok egy, két, három, négy vagy öt szavazólapon adhatják le szavazataikat június 9-én, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti (EP) képviselők választásán. A nemzetiségi választásra regisztrált szavazók pedig akár további három szavazólapot is kaphatnak.

Egy szavazólapot kapnak azok a választópolgárok,

  • akik június 9-én külföldön tartózkodnak és kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe,
  • akik nem a bejelentett tartózkodási helyükre jelentkeztek át. 

Mivel az önkormányzati választáson nem lehetséges a külképviseleti, illetve a nem a bejelentett tartózkodási helyen történő szavazás, ezek a választópolgárok csak egy, EP-választási szavazólapot kapnak.

Két szavazólapot kapnak

  • a megyei jogú városban élő, magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok, akik nem kérték felvételüket az európai parlamenti választás névjegyzékébe,
  • valamint a menekültként elismertek,
  • illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorúak. 

Ők nem szavazhatnak az EP-választáson, de voksolhatnak a polgármester személyére és a megyei jogú város közgyűlésének tagjaira, akik egyéni választókerületi jelöltek.

Három szavazólapot

Magyarországon 25 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett hét város, Baja, Dunaújváros, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye, egyben az ország fővárosa, nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a városi közgyűlés tagjaira szavazhatnak, a harmadikon pedig az EP-listára.

Négy szavazólapot kapnak

  • a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a vármegyei listára, továbbá az EP-listára.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezernél több lakosú településeken - függetlenül attól, hogy a település megyei jogú város-e vagy sem - vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják szét a jelölőszervezetek között.

A legtöbb szavazólapot, ötöt a fővárosban élők kapják majd:

  • a kerületi polgármester
  • és a képviselő-testület tagjai mellett 
  •  főpolgármester személyére
  • és a fővárosi listákra is szavazhatnak, ez utóbbin leadott szavazatokkal a Fővárosi Közgyűlés tagjait választják meg.
  • Emellett szavazhatnak az EP-listákra is.

A nemzetiségi választásra névjegyzékbe vett választók június 9-én megválasztják a települési, vármegyei és fővárosi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokat is. A települési nemzetiségi választásokat csak ott tartják meg, ahol van elegendő számú jelölt. Továbbá nem minden nemzetiségnek van területi szintű választása, de mind a 13 nemzetiség választhat országos önkormányzatot.

Ez tehát azt jelenti, hogy ahol megtartják a települési, területi és országos nemzetiségi választást is, ott további három szavazólapot kap a választópolgár: vagyis például Budapesten a német és roma nemzetiségi választók - mivel megrendezik nemzetiségük települési, területi és országos választását is - nyolc szavazólapot kapnak június 9-én - írja összeállításában az MTI.