Húszévnyi lemaradást kell behozni, ez pedig pénz és idő kérdése, mondta Demény Ádám, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

A KEF idén januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért felelős. A kórházak a KEF-es átalakulásával, 40-50 százalékos költségmegtakarítása számíthatnak. A főigazgatóság a pénzügyminiszter alá rendelt költségvetési szerv.

Kapcsolódó

Úgy fogalmazott, hogy az év eleje óta eltelt másfél hónapban nem ment minden gördülékenyen, meg kellett küzdeni a szekrényből kieső csontvázakkal.

A kórházaktól január eleje és február 14-e között 31 ezer bejelentést kaptak. Hetente 5200 probléma miatt hívták a főigazgatóságot.

A kórházak üzemeltetésének fő csoportjai:

  • a takarítási tevékenység;
  • az őrzés-védés vagy recepció szolgáltatás;
  • a műszaki üzemeltetés köre és a kertészeti szolgáltatások köre.
Nincs olyan intézmény az országban, amire ne férne rá egy felújítási program

– sorolta a gondokat a főigazgató.

Demény Ádám szerint a transzparenciát és az adósságállomány csökkentését vállalták. Hangsúlyozta: tavaly pilot jelleggel már átvették 29 fővárosi kórház üzemeltetését, 2024. január 1-től pedig 52 vármegyei intézmény is a KEF-hez került.

Összesen 81 kórház 352 telehelyén 2300 épület üzemeltetését végzik országszerte. Ez 3,3 millió négyzetméter alapterület, amit kiegészít 1,5 millió négyzetméter külterület és közel 5 millió négyzetméter zöldterület, itt a Korányi kórház viszi a prímet, a kórháznak saját erdeje is van.

A főigazgató az energiahatékonyságot és az életveszélyes állapotok felszámolását tartja a legfontosabbnak. Elmondta, ötmilliárd forintos programot indítanak csak a fővárosi kórházakban, hogy az elektromos kapcsolószekrényeket kicseréljék. De a nyílászárók cseréje és tetők kérdése sem várhat, a homlokzatok javítása is sürgető feladat.

Két gazdasági társaság segít a KEF munkáját, az egyik az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. a másik pedig a B+N Referencia Zrt.

Beszélt arról is, hogy 2020-2022 között 17 intézmény felújítása valósult meg 300 ezer négyzetméteren újultak meg betegellátó terek, műtők, orvosi- és nővér szobákat újítottak fel, de sajnos elfogyott a pénz.

Át kellett venni a közüzemi szolgáltatásokat, vagyis a rezsidíjakat is átvállalták, a mérőórák átírása márciusnál hamarabb nem történik meg.

Elemi érdek, hogy az energiahatékonyság felé mozduljanak el, nem szeretnék az utcát fűteni. Emellett a takarítás, rovar-és atka és ágyi poloskairtást is újra kellett szervezni. A biztonsági szolgáltatásokat is átvették.

Rossz, amortizált az infrastruktúra

Az épületek karbantartása kemény dió, a műszaki munkálatokat a forráshiányok akadályozták, azt mondta: egy rossz állapotú infrastruktúrát vettek át.

Csak példaként említette a János kórház esetét, ahol 51 épületből 12-13-ban nem volt fűtés tavaly novemberben.

A kórházakban országszerte 1600 lift üzemel, amiből több mint 200 állt, nem működött, amikor átvették a feladatokat. Volt olyan felvonó, amelyik két éve nem ment, volt amelyik három hónapja.

Most már csak 124 lift áll, próbálják a problémákat orvosolni.

A havaria bejelentések között a felvonók miatt, a víz- és csatorna gondok, csőtörés miatt vagy fűtés és elektromos kérdésekkel találták meg a KEF-et az intézmények.

A legtöbb bejelentés a január eleje és február 14-e között:

  • a Honvédkórházból;
  • a Észak-budai Szent János Centrumkórházból;
  • a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai És Infektológiai Intézet;
  • a Jahn Ferenc Kórházból;
  • a Péterfy Sándor utcai kórházból;
  • és a Bajcsy-Zsilinszky Kórházból érkezett.

A főigazgató előadás után Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke, aki az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója is egyben azt jelezte, hogy valahogy úgy kellene súlypontozni a KEF-nek a feladatokat, hogy a sürgős ügyek elválasztódjanak a nem sürgőstől. Példaként említette: hogy az Uzsoki is már hónapok óta vár egy sürgős probléma javítására.

A Kórházszövetség konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is tartott előadást, ebben többek között azt mondta:

  • a kórházak hamarosan plusz forrásokat kapnak, márciusban folytatódik a kórházkonszolidáció,
  • valamint arról is beszélt, hogy az állami- és a magánegészségügy szektor szétválasztásának folyamata a vége felé tart és hamarosan el fogják kezdeni a két szektor együttélését is szabályozni.

Az államtitkár hangsúlyozta: nem számítanak uniós forrásra az egészségügy területén, nem lesz RRF forrás a finanszírozási rendszer átalakítására, ezt hazai forrásból kell megvalósítani. Olyan makrogazdasági környezet van, hogy nincs sok pénz.