Júliusban az államháztartás hiánya − a megszokott többlet helyett − 129,5 milliárd forinttal nőtt, így a héthavi deficit elérte a 851,2 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 879,8 milliárd forint 96,7 százaléka. Ezt megelőzően a kormány döntött egy 120 milliárd forintos kiigazításról, ráadásul az év második felében jelentősebb adóbevételekhez jut az állam, így várhatóan pótlólagos intézkedésekkel a maastrichti három százalék alatt lehet tartani az idei hiányt. A megcélzott 879 milliárdos hiánycél elvileg a GDP 2,7 százalékának megfelelő ESA-decifitet jelentene.

Júliusban a tavalyihoz mérten csökkentek a bevételek, de igazán a kiadásokon csúszott el a hiány. A most nyilvánosságra hozott részletes adatokból kiderül, hogy a tavalyi júliushoz mérten jelentősen nőttek a társaságiadó-visszatérítések, csökkent viszont az eva-, bányajáradék-bevétel, de még szja-ból is kevesebb folyt be a kincstárba. A növekvő társaságiadó-visszatérítések mögött a 10 százalékos kedvezményes kulcs kiterjesztése áll − olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában. A bányajáradék elmaradását az NGM anyaga a nyersolaj árcsökkenésével és a rezsicsökkentéssel magyarázza.

Növelte viszont a bevételeket a tavaly bevezetett távközlési adó, amiből csak júliusban 4,8 milliárd forintot fizettek be a szolgáltatók, míg az első négy hónapban 25 milliárd forintos bevétel érkezett a kincstárba. A másik új adóból, a tranzakciós illetékből csak a hetedik hónapban 13,2 milliárdos bevétel keletkezett, míg az első hét hónapban a bankok ezen a címen 81,8 milliárd forintot utaltak.

A júliusi váratlan hiányt a kiadások elszaladása magyarázza, sajnos több ponton rosszul jött ki a lépés: a költségvetés júliusi kiadásai 968 milliárd forintra rúgtak a tavalyi 752,3 milliárd forinttal szemben, vagyis a növekedés 29 százalékos − amit csak részben magyaráz az, hogy az önkormányzatoktól az államhoz kerültek az egészségügyi és oktatási intézmények. Csak normatív támogatásokra 188 százalékát költötte a tavalyinak a büdzsé − összesen 35,6 milliárd forintot −, a megugró kiadások mögött részint a tömegközlekedési cégek tavalyitól eltérő lefutású finanszírozása áll − de csak a BKK−BKV páros 7 milliárdos extra támogatást kapott július utolsó napján a költségvetés tartalékából. Az NGM anyaga szerint 21 százalékkal nőtt a tömegközlekedési eszközök menetdíj-támogatása, erre a célra 8,3 milliárd forintot fizettek ki.

A normatív kiadások jelentős növekedésének másik ága az Eximbanknak nyújtott kamatkiegyenlítési támogatások megugrása. A lakásépítési támogatásokra 21 milliárdot folyósított a kincstár, ez 21,7 százalékos növekedés tavalyhoz mérten − a többletkiadások egy része a devizahitelekre bevezetett árfolyamgát állami támogatásnak növekedése.

Csökkentek viszont a szociális kiadások: a nemzeti szociálpolitikai alap kifizetései tavaly júniushoz mérten 8,8 százalékkal mérséklődtek. Nőttek viszont 44,9 százalékkal a költségvetési szervek kiadásai, csak a hetedik hónapban 554,9 milliárd forint ment az intézményrendszer támogatására a tavalyi 383 milliárd forinttal szemben. Itt jelenik meg az önkormányzati szférától átvett orvosi rendelők, iskolák fenntartási költsége. Jelentősen nőttek az uniós forrásból finanszírozott fejlesztési kiadások − ugyanakkor ezek a fejlesztési kiadások nem hiánynövelő tételek.

A központi költségvetés főbb bevételei júliusban (milliárd forint)
20122013
Társasági adó−29,8−35,5
Energiaellátók jövedelemadója−9,2−1,4
Eva3223,3
Bányajáradék7,34,5
Pénzügyi szervezetek különadója−1,37,4
Ágazati különadók62−0,9
Áfa209,1211,9
Jövedéki adó85,780,1
Távközlési adó−4,8
Tranzakciós illeték−13,2
Biztosítási adó−2
Szja143,5138,1
Forrás: NGM

A kamatkiadások is megdobták a júliusi hiányt − az eltérő lejárati szerkezet miatt a tavalyi 63,4 milliárd forinttal szemben az idén 78,6 milliárdot fordított az ÁKK erre a célra.

A társadalombiztosítási alapok viszont nagyon jól teljesítenek: az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás héthavi többlete már eléri a 180 milliárd forintot az egész évre megcélzott nullszaldóval szemben − ez a 180 milliárd jelentősen mérsékli a költségvetés 1093 milliárdos hiányát. A tb-alapok többletét elsősorban a költségvetési transzferek, illetve a dinamikusan, 14 százalékkal növekvő járulék- és adóbevételek biztosítják, miközben a kiadások növekedése alig 3,2 százalék.

A költségvetés főbb kiadásai júliusban (milliárd forint)
Egyedi és normatív támogatások18,935,6
Közszolgálati műsorszórás támogatása5,15,7
Szociálpolitikai menetdíj-támogatás6,88,3
Lakásépítési támogatások9,521,1
Szociális kiadások67,361,7
Költségvetési szervek kiadásai383,1554,9
Kamatkiadások63,478,6
Forrás: NGM