Két év alatt megtízszereződött a kibercsalásokkal kapcsolatos panaszok száma - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) nemrég kiadott éves jelentéséből.

A PBT feladata az, hogy segítsen rendezni a fogyasztók és a pénzintézetek közötti vitákat. Az ügyfelek jellemzően akkor fordulnak a testülethez, ha a pénzügyi szolgáltatójukkal nem sikerült rendezniük a problémájukat. Második körben a PBT igyekszik a két fél álláspontját meghallgatva igazságot tenni. Ha ez sem hoz eredményt, akkor az ügyfél a bírósághoz fordulhat. 

 A PBT-hez tavaly 2770 kérelem érkezett be, valamivel kevesebb, mint a korábbi években,

Kapcsolódó

  • ezekből 2023-ban 1106 volt  kiberbűnözéssel kapcsolatos panasz,
  • 2022-ben még csak 322 kibercsalásos megkeresés futott be a testülethez,
  • 2021-ben pedig mindössze 124,
  • öt évvel korábban pedig csak 25.

Ebből is látszik, hogy nagyon gyors ütemben nő az áldozatok száma, a bankok pedig elég gyakran visszautasítják az átvert ügyfelek kártérítési igényeit – írja a Bank360.hu.

A közhiedelemmel ellentétben nem a 60 év fölötti korosztály az, amelyiket a legjobban kell félteni az internetes csalóktól.

  • A beérkezett kérelmek alig negyede köthető ehhez az idősebb korcsoporthoz, a legtöbb csalás áldozata fiatalabb volt.
  • A 46-60 évesek a legveszélyeztettebbek, a csalások harmadát ellenük követték el,
  • az esetek 29 százalékában pedig a 31-45 évesek voltak az áldozatok.
  • A maradék 12 százaléknyi panaszos 30 év alatti. 

A banki tapasztalatok szerint is

kiemelten sokszor esnek a kiberbűnözőknek áldozatul a gyereket nevelő korosztályba tartozó szülők, ők azok ugyanis, akik nagyon sokat vásárolnak az interneten, vagy adnak el használt ruhákat, sporteszközöket az apróhirdetési felületeken, ezeken a platformokon pedig hemzsegnek az áldozatokra vadászó kiberbűnözők. 

A csalók válogatás nélkül támadnak, minden korosztály veszélyben van, és még az iskolai végzettség alapján sincs nagy különbség abban, kik lesznek a leggyakoribb áldozatok. 

  • Tavaly a kibercsalások csaknem felénél meghamisított banki oldalon lopták el az áldozatok pénzét, ezekre gyakran szintén hamis csomagküldő oldalról jelentkeztek be az áldozatok. Összesen 516 ilyen eset volt.
  • A PBT-hez beérkezett kibercsalással kapcsolatos kérelmek mintegy ötöde kapcsolódott hamis banki híváshoz,
  • szintén az ötöde pedig vitatott bankkártyahasználathoz.
  • Az  adathalász emaileknek kevesen dőlnek be, 41 ilyen eset volt, kevesebb, mint 2022-ben.
  • Az adathalász sms-ek viszont egyre gyakrabban betalálnak, a 2022-es 6 darabról 41-re nőtt az ilyen panaszok száma.
  • Emellett befektetésekkel kapcsolatos csalások is voltak tavaly.

A szakportál összefoglalója szerint az online értékesítéshez kapcsolódó csalások szinte minden népszerű hirdetési oldalon elszaporodtak.

Jellemző módszer, hogy a hirdetés feladása után szinte azonnal érdeklődtek az áru iránt akár többen is.

Megírták az eladónak, hogy már ki is fizették az árut valamelyik csomagküldőnél, ő csak erősítse meg a fizetést a futárcég oldalán. A futárcég oldala viszont hamis volt, ahonnan az eladó egy szintén hamis banki oldalra jutott. Ha ott elkezdte megadni az adatait, beírni a banktól kapott kódokat, a bűnözők a bank valódi weboldalán ezeknek a kódoknak a birtokában be tudtak lépni az áldozat internetbankjába, és megcsapolhatták a bankszámláját.