„Azt éreztük, hogy Orbán Viktor számukra egy fontos új kapcsolat, mi pedig egy fontos régi kapcsolat vagyunk, amit a találkozók szintjével és az írásos megállapodás felajánlásával is tükröztetni kívántak" – ez még egy NER előtti gondolat, egészen pontosan 2010. március 18-án közölte Lendvai Ildikó, az akkor kormányon lévő MSZP elnöke az MTI-vel Pekingben.
Akkor már Kína is a magyarországi kormányváltással számolt, így a régi-új (leendő) magyar miniszterelnökkel való ismerkedés kulcskérdésnek számított. Lendvai Ildikó akkori tájékoztatása szerint a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetői egyébként elismerően értékelték az elmúlt nyolc év kínai-magyar kapcsolatokban elért eredményeit, örültek annak, hogy
jelentkezett a Fidesz elnöke és a kínai kommunisták nyitottan fogadnak minden olyan kezdeményezést, amely a reálpolitika irányába hat.
Ez olyan jól sikerült, hogy a Kína és a Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2010 első hét hónapjában elérte a 4,6 milliárd dollárt, ami rekordot jelentett.
Orbán Viktor selyemútra lépése így lényegében kikövezett volt, igaz, az már valószínűsíthetően a fideszes országvezetés szándékában állt, hogy a magyar-kínai viszont megtöltse illiberális és egyetemesérték-ellenes toposzokkal.
Kínával takarózni
Orbán Viktor, legutóbbi, 2023-as tusnádfürdői előadásán újra Kínán keresztül mutatta be, hogyan látja ő a világot, mind gazdasági, mind pedig társadalomszervezési kérdésben. Ismét sikerült sokat idézhető gondolatokat is megosztania.
Kína egy termelési erőmű lett, valójában már megelőzte az Egyesült Államokat, vagy éppen ezekben a percekben előzi. Autógyártás, számítógép, félvezető, gyógyszer, infokommunikációs rendszerek: mindegyikben ők a legerősebbek ma a világon. Az történt, hogy a nyugati ipari forradalom és a globális információs forradalom mintegy háromszáz éves útját Kína harminc év alatt megtette
– fogalmazott a kormányfő.
Szerinte a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek – legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről. Példaként felhozta, hogy Kína égisze alatt létrejött a BRICS, az „Egy Övezet, Egy Út”, és itt van az Ázsiai Beruházási és Infrastrukturális Bank, amelynek a fejlesztési forrásai többszörösen haladják meg az összes nyugati ország fejlesztési erőforrásait.
Vagyis Ázsia, illetve Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk. Van civilizációs hitvallása: ő a világegyetem központja, és ez belső energiát, büszkeséget, önbecsülést és ambíciót szabadít fel. Van távlatos terve, amit úgy fogalmaznak meg: véget vetni a megaláztatás évszázadának, vagyis újra naggyá tenni Kínát, hogy parafrazáljuk az amerikaiakat. Van középtávú programja: visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, ami megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat. És van ellenszere az USA fő fegyverével szemben. Az USA puha hatalmai fegyvere, amit úgy hívunk, hogy egyetemes értékek. Na, ezeket a kínaiak egyszerűen kinevetik, és azt mondják, hogy ez egy nyugati mítosz, és valójában az egyetemes értékekről szóló beszéd egy ellenséges filozófia a többi, nem nyugati civilizációval szemben, és onnan nézve ebben van is valami igazság
– közölte a kormányfő legfontosabb tételeit, amelyek az egyetemes értékek háttérbehelyezésére vonatkoznak.
Egy érlelődő nagyhatalom, melyet Orbán kihagyott a számításból Tusványoson
Orbán Viktor tusványosi beszédében sok kérdés mellett hangsúlyos szerepet kapott Kína dicsőítése és jövőbeli világvezető szerepének hangsúlyozása. Egyrészt azonban nem esett arról szó, hogy életminőségben a hatalmas ország talán soha nem éri utol Európát, és hogy van még egy ország, amely hamar Kína szintjére nőhet: India. Bővebben >>>Friss kínai pénz
Igaz, ami igaz, kezdetben még nem volt ennyire túldimenzionált a kapcsolat. Orbán Viktor első, miniszterelnökként tett kínai látogatása során 2010. november 1-jén Sanghajban arról beszélt: az volt a célja, hogy minél több friss pénz és munkahelyeket eredményező kínai beruházás jöjjön Magyarországra.
Talán meglepő, de 2011-re Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben ruházott be Magyarországon, elsősorban a pénzügyi, repülőgép-ipari, kereskedelmi, vegyipari és logisztikai szektorokban. A két ország közötti külkereskedelem 2010-ben elérte a 8,72 milliárd dollárt, ami éves összehasonlításban 28 százalékos növekedést jelentett. A következő éve elejére további 20,7 százalékkal nőtt a kereskedelem volumene.
Az új lendület új szövetségeket, szerződéseket is fialt. Az Orbán-kormány hazánk akkori refinanszírozását várta Pekingtől milliárdos kötvényvásárlás formájában. A magyar miniszterelnök akkor már a kalapját emelte Kína fantasztikus teljesítménye előtt, amellyel emberek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jövőt illetően. Orbán Viktor büszke volt erre a szövetségre (amely akkori árfolyamon 3,6 milliárd dollárt ért), amelynek bejelentésekor már nem feszegették a különböző emberjogi/demokrácia problémákat.
Egészen 2012. februárjáig kellett várni arra, hogy Orbán Viktor mástípusú modellként is tekintsen Kínára. A magyar kormányfő a francia LeMonde-nak nyilatkozva már akkor arra figyelmeztetett, Európában nehéz helyzetbe került a demokrácia.
Szeretjük a demokráciát, mert értékeken alapuló rendszer. De a demokrácia eredményekről és sikerekről is szól. És Európában eladósodtak vállalataink, csökken a születések száma, kudarcba fulladt a társadalmi integráció, erősödnek a szélsőségek. Ez gyengíti demokratikus rendszereinket
– jelentette ki, hozzátéve, hogy előbb vagy utóbb
szembesülni fogunk azzal a kihívással, amelyet a nem demokratikusan megszervezett, de sikeresebb országok jelentenek, így Kína és az ázsiai vállalatok.
Illiberális nyomvonal
„Olyan megállapodás jött ma létre, ami a jövő mintája lesz" – a miniszterelnök lassan egy évtizede, 2013. november 25-én ezekkel a szavakkal jelentette be, hogy megállapodtak az együttműködésről Kína, Magyarország és Szerbia között a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében.
Azóta már tudjuk, ez egy rosszul öregedő kijelentés volt, hiszen a vasútvonal azóta sem üzemel, mindenesetre a 334 kilométer hosszú nyomvonal kétvágányúvá alakítására, valamint villamosítására az akkori becslések szerint 2,89 milliárd dollárnyi forintot szánt volna a kormány. Jellemző, hogy a 2013-as statisztikai adatok szerint a kétoldalú külkereskedelmi forgalom elérte a 8,41 milliárd amerikai dollárt, amely az előző évhez képest 4,3 százalékos növekedést jelent.
Így jutunk el a 2014-es évhez, amely azzal kezdődött, hogy Li Ko-csiang, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa vezetőjének meghívására Orbán Viktor ismét Kínába utazott, majd kiállt az egységes Kína területi integritása mellett, illetve leszögezte:
a magyar fél határozottan kitart az egy Kína-elv mellett.
Majd abban az évben Tusnádfürdőn megteremtette az egyik legfontosabb politikai termékét, amivel azóta is megkülönböztetik az Orbánt-kormányt a többi uniós kabinettől.
A világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország
– mutatta be az illiberális állam credoját Orbán Viktor.
Új akksival
Az azóta eltelt tíz esztendőben aztán a Fudan, a koronavírus elleni vakcinák miatt merült föl Kína, mint fontos kapcsolat, amíg utat nem tört magának Orbán Viktor akkumulátor-nagyhatalmi törekvése.
Nagy Márton kitálalt a kínai kapcsolatokról
A gazdaságfejlesztési miniszter öt napon keresztül folytatott intenzív tárgyalásokat Pekingben. A látogatás és a megbeszélések célja a Magyarország és Kína közötti gazdasági- és pénzügyi kapcsolatok elmélyítése volt. Bővebben >>>Sőt, a kormány elképzelése szerint a hazánkba érkező kínai működőtőke a jelenlegi 3 milliárd euróról következő években 13 milliárd euróra fog növekedni.