Jelenleg azt sem tudjuk, hogy egy hét múlva hogy néz ki, az a világgazdasági tér, amiben mozgunk – ismerte el hazánk külkereskedelmi kilátása kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) „Fókuszban a külpiacok” című külgazdasági évnyitó konferenciáján Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) miniszterhelyettese.

Előadásában kiemelte, még a geopolitikai térben is nagyon nehéz előre látni.

Ez egy új Kína

Mindenesetre Magyar Levente leszögezte, a magyar külpolitika továbbra is a magyar érdek mentén fog mozogni. Nem a moralizálás határozza meg, hanem hogy mi a jó a magyar gazdaságnak, illetve a feladatként határozta meg, hogy biztosítani kell az ország békéjét, s ha már ez adott, akkor fejlődést is tudjunk hozni – tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy háború van, kiszámíthatatlanság uralja a világpolitikát, és „megfeszítve kell dolgozni, hogy elkerüljék Magyarország egét a viharfelhők” – tette hozzá.

A miniszterhelyettes fejtegetésbe kezdett, miszerint

állampolgárként beleesünk abba a hibába, hogy nem tartjuk közvetlen veszélynek a jelenlegi külpolitikai viharokat, mert a magyarok 70 éve békében élnek, míg Nyugat-Európa az elmúlt nyolcvan évben kitörölte az emlékezetéből, milyen nem békében élni.

Ott még kevésbé él ez a veszélyérzet, nem értik, mivel játszanak a politikusok, amikor fegyverkezésről beszélnek, vagy arról, hogy mit jelent megütközni az oroszokkal – magyarázta.

Magyar Levente szerint a nyugalom ellenére lehet még nagyon nagy baj, nagyon józannak kell lenni.

Konkrétumok kapcsán elmondta, a KKM kifektetési programjának köszönhetően az exportképesség növekedett. Példaként felhozta, hogy 254 magyar tulajdonú cég kapott célzott állami támogatást, ezek 17 országban, 254 milliárd forint értékben valósítottak meg projekteket. A hazánkba érkező befektetések kapcsán kiemelte, kormányzati közreműködéssel 2024-ben átlépték a 10 milliárd eurós értékhatárt ezek a projektek, illetve a HIPA-n keresztül 23 magyar cég is tudott forrásokhoz jutni.

Kiemelte,

2014 és 2024 között 2200 projekt valósult meg Magyarország területén, ez 60 milliárd eurónyi beruházást jelentett hazánknak.

Felidézte a kínai kereskedelmi miniszterhelyettessel történt minapi „meglepő” egyeztetését. Ling Ji ugyanis elárulta Magyar Leventének, hogy látják Magyarország befogadási képességét a földterület- és vízigényes extenzív beruházások kapcsán, ezért megváltoztatják a kínai megközelítést.

Mostantól olyan kínai beruházások magyarországi megjelenését fogják ösztönözni, amelyek ezeket a korlátokat nem feszítik tovább.

Tudásalapú elmozdulásra számíthatunk Kínától, partnerek lesznek – utalt arra a KKM miniszterhelyettese, hogy Peking ezentúl tudomásul veszi a természeti, környezeti korlátjainkat.

Kína kapcsán még felidézte, hogy bár nagyon kiszámíthatatlan a viszonyrendszer, rengeteg az irracionalitás a nagyhatalmak részéről, de emögött az áll, hogy jelenleg az ázsiai ország a világ első számú kereskedelmi partnere, és ezt a pozíciót szeretné visszaszerezni az Egyesült Államok. Majd elmondta, az előttünk álló időszakban Oroszországot visszaintegrálják a kereskedelmi láncba, és Magyar Levente szerint nem veszik majd számításba az európai érdekeket.

Használni az agyunkat

A rendezvényen az MKIK elnöke, Nagy Elek és Szijjártó Péter külügyminiszter (igaz, ő videós üzenetben) is elsősorban az intézményi szintű együttműködés fontosságát emelte ki.

Nagy Elek felidézte, az új kamarai vezetés meghirdette a kamarai reneszánszt, és mostantól a vállalkozásokat helyezik a középpontba. Kiemelte, a tudáson keresztül vezet az út a sikerhez, és a tudásalapú kamarán keresztül lehet megvalósítani a tudásalapú gazdaságot,

„minél többet kell az agyunkat használnunk”

 – fogalmazott.

A hosszútávú tervek között szerepel egy felnőttképzési ökocentrum elindítása. Egyetemek, képzőközpontok már most folytatnak a vállalkozások számára fontos képzéseket, ezeket fogná össze az MKIK. Nagy Elek szerint ennek 8-10, vagy esetleg 15 év múlva lenne érezhető eredménye. Ennél gyorsabb eredményt vár a mesterséges intelligencia (MI) és az adatalapú elemzések használatól. Mint mondta, a kkv-kat meg kell ezekre tanítani, hogy növeljék a versenyképességüket. 

Ugyanis a kamara elnöke szerint, az exportálni szándékozó vállalatoknak képességre és tudásra van szüksége.

Nagy Elek kiemelte az MKIK és a HEPA közti együttműködés sikerét, tavaly országosan 730 külgazdasági rendezvényt szerveztek közel nyolcezer résztvevő vállalattal.

Elmondása szerint a magyar vállalkozások három problémával küzdenek, az árversennyel, a munkaerőköltségekkel és a szakképzett munkaerő hiányával, ugyanakkor

a már exportáló magyar vállalkozások 49 százaléka legalább egy új exportpiacot tervez megnyitni. 

Egy régi álom

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint is „túlságosan izgalmasak” lettek az elmúlt évek a világgazdaságban. Videóüzenetében példaként felhozta, a koronavírus-járványt, illetve az ukrajnai háborút, amelyek  nem gazdasági eredetűek voltak, mégis gazdasági kihívásokat eredményeztek.  A miniszter szerint megnőtt a veszélye a blokkosodásnak, de a magyarok a konnektivitásban, a világkereskedelem szabad működésében érdekeltek. 

Felidézte, hogy

 tavaly is Kínából érkezett a legtöbb befektetés hazánkba, és az összes beruházás kétharmada is keletről érkezett.

Szijjártó Péter szerint a külpiacokon a legfontosabb szempont a személyes jelenlét, a KKM képviseletet nyitott a leggyorsabban fejlődő régiókban, és a minisztérium számít az MKIK-re, hogy a gazdasági vegyesbizottságok, üzleti fórumok, együttműködések révén megteremtsék annak a lehetőségét, hogy végre a magyar exportban egyre nagyobb legyen a magyar hányad. 

Kapcsolódó