2025 egy újabb esztendő lehet, amikor a világ szembesül az időjárási szélsőségek okozta hatásokkal. A Klímapolitikai Intézet elemzésére hivatkozva a baon.hu azt írja:

a 2024-es év az extrém időjárásokról marad emlékezetes, és a 2025 sem lesz mentes a szélsőségektől.

Kapcsolódó

  • Bár a tavalyi El Niño hatásai alábbhagynak, az idei év sem ígérkezik nyugodtnak, hiszen várhatóan a La Niña jelenség fogja dominálni az év első felét;
  • globális felmelegedés továbbra is erősödik.

Az elemzés szerint

a globális hőmérséklet 2025-ben ismét rekordokat dönthet, hiszen várhatóan 1,29 °C és 1,59 °C közötti emelkedést mutatnak a modellek.

Egyelőre nem fogjuk átlépni a tavalyi év hőmérsékleti szintjét, de ez sem jelent visszaesést: a 2025-ös év így is bekerülhet a legmelegebb évek közé, és esélyes, hogy már a 13. egymást követő évben meghaladja az 1 °C-os globális emelkedést.

A folyamatos melegedést fő oka a légkörben található rekordmagas üvegházhatású gázok szintje, amelyek már nem képesek mérséklődni.

Az éghajlatunk egy olyan kritikus pontra ért, ahonnan már nem lehet visszafordítani a folyamatokat, így a melegedés öngerjesztővé vált.

Bár az idei év elején mérséklődhet a melegedés, a La Niña hatása miatt a száraz és meleg időszakok világszerte felbukkanhatnak. A Csendes-óceán trópusi térségeiben például hűvösebb, szárazabb idő várható, miközben Ausztráliában és Új-Zélandon szélsőségesen meleg hónapokra lehet számítani. Az Egyesült Államok déli területein és Közép-Amerikában hőhullámok, illetve tornádók is várhatóak.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés és az ezekhez kapcsolódó extrém időjárás hatásai világszerte egyre több ember életét befolyásolják. 2024-ben közel 30 millió embernek kellett elhagynia otthonát a klímaváltozás következményeként. A jövő évtizedekben még drámaibb hatásokra is számíthatunk, ha nem történik gyors és radikális változás.

A 2024-es év különösen súlyosan érintette Bács-Kiskun vármegyét az aszály miatt.

Augusztus elejére a kárenyhítési rendszerben bejelentett aszálykáros területek nagysága elérte a 75 ezer hektárt, melyek mintegy 80 százalékán a kukorica és napraforgó kultúrák szenvedtek jelentős károkat. Az Agrárminisztérium közlése szerint a tavalyi aszálybejelentések fele három vármegyére: Bács-Kiskunra, Békésre és Csongrád-Csanádra koncentrálódott. A folytatódó csapadékhiány és a magas hőmérsékletek tovább súlyosbították a helyzetet, különösen a Homokhátságban, ahol a talaj rendkívül száraz állapotban volt.