Ha megengedi, ezt ellenőrizném, mert az én emlékezetem szerint magasabb áfabevétellel számoltunk

 - válaszolta az Economxnak Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai Kormányinfón, ugyanis kíváncsiak voltunk arra, hogy a kormányzat szerint miért szerepel a jövő évi költségvetésben kevesebb áfabevétel annál, mint amennyit az idei évtől reméltek. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy

ha a Pénzügyminisztérium valamit tud, akkor számolni, de azt nagyon.

Pedig a számok most egy kicsit mást mutatnak (KATT IDE a törvényért). 

Az általános forgalmi adó

2024-es előirányzata (amit ugye még 2023-ban fogalmaztak meg) 8574 milliárd forint, míg az Országgyűlés elé benyújtott dokumentum szerint jövőre 8277,2 milliárd forinttal számolnak.

Ez egyébiránt azt is jelenti, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók értéke is csökkenhet jövőre:

idén 11041,3 milliárd forinttal számoltak, jövőre 10952,5 milliárd forint szerepel az államháztartás központi alrendszerének mérlegében.

Mindezt úgy, hogy jövedéki adóból többet szedne be a kormány, 1677,7 milliárd helyett 1702,9 milliárd forintot. 

Persze, ezek a tervek, a valóság ennél is aggasztóbb, ami kifejezetten problémás az áfanehéznek mondott büdzsé esetében; 

a teljes előirányzat bevétel 22,4 százalékát áfából szeretné biztosítani a kormányzat,

amire jelenleg kevés esély mutatkozik. 

A Pénzügyminisztérium (PM) egyelőre még csak a szeptemberi államháztartási adatokat közölte részletesen, ebből többek között kiderül, hogy

kilenc hónap alatt mindössze az áfabevétel 63,4 százaléka realizálódott, 5433,2 milliárd forint érkezett áfából. 

Tavaly sem sikerült elérni az előirányzatot, mindössze a remélt áfabevétel 87,4 százaléka érkezett meg,

ezermilliárd forintos lyukat ütve a 2023-as államháztartáson. 

Az idei célok is távolinak tűnnek, tekintettel arra, hogy akkorát zuhant országos szinten a kiskereskedelmi forgalom, hogy az már a költségvetésen is nyomott hagyott. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint mindezt az árvíz okozta.

Egyébként akármi is okozta a visszaesést, valóban akkor a hatása, hogy az kihatott a magyar költségvetés lehetőségeire. Bár a NGM-mel szemben a Pénzügyminisztérium nem hivatkozott az árvíz helyzetre, az államháztartási mérleg szerint alaposan elmaradt a szeptemberben az áfa bevétel, még a tavalyi szinthez képest is.

Idén szeptemberben 678,4 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe, míg tavaly ugyanebben az időszakban 711,6 milliárd forint.

Ez azért jelentős szempont, mert az áfa legfontosabb bevételi forrás, a szeptemberi adatsorok között is még így is az áfából érkezett a legtöbb pénz az államháztartásba. 

Játék a számokkal

Mivel már az év elején kiderült, hogy nem tartható a hiánycél, a kormány évközben több részletben megemelte azt. Augusztus végén 2857 milliárd forint volt a deficit, a hiánycélt október elejére 4539 milliárd forintra emelték. Így lehet az, hogy a pénzforgalmi hiány még a tavalyinál is magasabb, de a GDP-arányos egyenleg mégis csökkenhet, hisz bruttó hazai termék értéke emelkedik.

Amúgy Gulyás Gergely nemcsak a jövő évre tervezett kisebb áfabevétel miatt volt bizonytalan a Kormányinfón, arra is rákérdeztünk, hogy miért számolnak jövőre nagyobb államháztartási hiánnyal annál, mint ami - eredetileg - az idei évre terveztek. A miniszter felvetésünkre a tervezett hiány GDP-hez mért arányát idézte fel, ami az idei 4,6 százalékos szintről jövőre 3,7 százalékra csökken.

A képet árnyalja, hogy már az év elején elszálló államháztartási hiányt 2514,7 milliárd forintban határozták meg, a 2025-re vonatkozó költségvetési tervezetben viszont mínusz 4122,9 milliárd forint szerepel. 

A PM legfrissebb közlése szerint október végéig az államháztartás központi alrendszere 3 050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3 048,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 197,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 199,0 milliárd forintos hiányt mutattak. Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 427,0 milliárd forint hiánnyal zárt.