Központosítják a kórházi informatikát, betegadatok válhatnak elérhetetlenné, 400-500 ember megélhetése veszélybe kerül – számolt be róla hétfőn a Népszava Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának véleménye alapján. Az erről szóló kormányrendelet október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az Index most megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot, hogy reagáljanak az állításokra, és adjanak bővebb tájékoztatást a változtatásokról.

Ismereteink szerint, az érintett szállítók jellemzően nemcsak kórházi medikai rendszereket, hanem egyéb egészségügyi alkalmazásokat is biztosítanak az egészségügy és más ágazati szereplők számára. Emellett a jogszabály hatályán kívül is számos egészségügyi szolgáltató működik, ahol szintén szükség van medikai rendszerekre. IT-szakemberekre mind az egészségügyi informatikában, mind más területeken mindig nagy szükség van

– válaszolt a tárca arra a kérdésre, hogy az átállás valóban veszélyeztetheti-e 400–500 informatikai szakember megélhetését.

A változtatásról azt közölték, hogy „azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi adatok és információk egységes, hatékonyabb digitális kezelésével javítsa a betegellátást”. 

Közlésük szerint az egységes állami HIS-rendszer több előnnyel is jár:

  • szabványosan kezeli az ellátás során beszerzett ellátási adatokat,
  • megvalósítja az adatok későbbi felhasználását lehetővé tevő strukturált adatkészletek létrehozását,
  • az egyes rendszerek közötti interoperabilitást (politikai értelemben egységes központi akaratot, jogi értelemben együttműködést támogató szabályozási hátteret, szervezeti értelemben a folyamatok egymáshoz alakítását/igazítását, míg szemantikai értelemben egységes fogalomrendszer alkalmazását jelenti),
  • az egynemű adatstruktúrák révén biztosítja azok további, mesterségesintelligencia-alapú feldolgozhatóságát,
  • az állami HIS-rendszer megszünteti a jelenleg is tapasztalható eltérő ellátási dokumentumok anomáliáját, így egy beteg bármelyik állami fenntartású ellátási helyen ugyanolyan formátumú és egységes információt kap az ellátásról az ország bármely pontján.

Az átállás költségeire vonatkozó kérdésre azt közölték, hogy „az átállás megvalósítását célzó projekt jelenleg előkészítési szakaszban van, amelynek keretében a várhatóan felmerülő költségek is pontosításra kerülnek”.

A januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban, valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál. Rásky László ennek kapcsán mondta azt a Népszavának, hogy véleménye szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el.

Az átállást követően minden olyan betegadat elérhető lesz, amely a betegellátáshoz szükséges, az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben már jelenleg is meglévő és az ellátások során folyamatosan keletkező releváns adatok betöltésével

– reagált a minisztérium a fenti állításra hozzátéve, hogy „az állami tulajdonban lévő kórházi innovációs rendszer üzemeltetője felajánlotta és a jövőben is fel fogja ajánlani az együttműködés lehetőségét, a kórházi rendszerek jelenlegi működtetői részére”.

Az eMedSol rendszerrel kapcsolatban a Népszaván olyan kritikák is megjelentek, hogy több funkció is hiányzik belőle, amire a tárca úgy reagált, hogy „az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer bevezetése az érintett állami fenntartású egészségügyi intézményeknél, az egészségügyi ágazat jelenleg rendkívül heterogén informatikai és szerződéses környezetének stabilizálását teremti meg”.

Hozzátették, hogy a jelenlegi kórházi információs rendszer szállítói környezetben az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer jelenleg is kiemelt pozíciót tölt be: 23 egészségügyi intézménynél, és a 4 egyetemből 3-nál jelenleg is használják. 

„A felsorolt funkcionalitással, az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer rendelkezik, illetve a szükséges külső rendszerekkel (például laboratóriumi rendszerekkel) az integrációkra fel van készítve” – válaszolták.

A jogszabály 2025. december 31-i véghatáridőt határoz meg a feladat végrehajtására, amelynek megfelelve, fokozatosan és ütemekre bontva kerül az átállás megvalósításra, a részletes tervezés az intézmények és az Országos Kórházi Főigazgatóság bevonásával megkezdődött.

Tartozásdömping a kórházakban - Tűkön ülve várják a pénzt az egészségügyben

Több mint 103 milliárd forint kifizetetlen számla gyűlt össze a kórházakban, mondta Rásky László lapunknak. A pénzeső még nem érkezett meg az intézményekbe, talán majd januárban.