A hátrányos helyzetű tanulók arányának minden iskolában meg kell egyeznie az adott településen élő hátrányos helyzetű gyerekek arányával – ismertette a módosítás lényegét expozéjában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A javaslat szerint a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított, adott évi átlagbéralapú támogatás csökkentett összegű, 90 százalékos lenne, ha a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók nevelésében, oktatásában az adott általános iskola nem veszi ki a részét az indokolt mértékben.
A törvényjavaslat szerint azt vizsgálják majd, amikor a településen vagy a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a település vagy a kerület hátrányos helyzetű tanulói arányához képest jelentősebb mértékben – előbb 20 százalékponttal, majd a későbbi években 15 százalékponttal – alacsonyabb – idézte az Infostart.
Különböző reakciók érkeztek a törvényjavaslatra
A Fidesz vezérszónoka, Bodó Sándor azzal érvelt a szigorítás mellett, hogy egy olyan osztályban, ahol túlnyomó többségben vannak a felzárkóztatásra szoruló gyerekek, nem lehet hatékony munkát végezni.
A KDNP-s Harrach Péter emlékeztetett rá, hogy a hátrányos helyzetnek sok oka lehet, nemcsak etnikai, hanem regionális családi és egészségügyi is.
A DK vezérszónoka, Barkóczi Balázs szerint az elmúlt évtizedben erősödött a szegregáció, az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben az Orbán-kormány magániskolákat épít a milliárdos elitnek, például az egyházak segítségével.
A szocialista Hiller István a pályázati forrásokat hiányolta a módosításból, és rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt szegregált diákok felzárkóztatásáról is gondoskodni kéne.
Van 2-3 olyan évfolyam, amely – megengedem, sőt aláírom, nem az önök hibájából, hanem emiatt az átkozott járvány miatt – elkülönül a többitől, nem tanultak meg ezek a 6-7-8 éves magyar kisfiúk és kislányok rendesen írni, olvasni, számolni, ez nem szegregáció
– mutatott rá.
A jobbikos Ander Balázs arról beszélt, hogy a szegregációval küzdő oktatási intézményeknek iskolapszichológusokra, szociális munkásokra és mentálhigiénés szakemberekre is szükségük lenne.
A Párbeszéd vezérszónoka, Berki Sándor több fizetést adna azoknak a pedagógusoknak, akik 100 százalékban romákból álló osztályokban tanítanak, és megoldandó problémának nevezte, hogy a szegény szülők gyerekei nem tudnak bejutni a jó minőségű oktatást biztosító egyházi iskolákba.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté kifogásolta, hogy a javaslat csak elvonást tartalmaz, többletforrást nem.
A Mi Hazánk vezérszónoka, Dúró Dóra úgy látja, hogy a kormány kizárólag azért vezeti be ezt a szabályt, hogy az ország megkapja az uniós pénzeket.
Rétvári Bence államtitkár zárszavában azt mondta, hogy az iskoláktól elvett pénz a közoktatás költségvetésében marad, a hátrányos helyzetű diákokat tanító pedagógusok pedig 20 százalékkal többet fognak keresni.