Az Economx megtudta, a koronavírus-járvány magyarországi időszaka során közel ötmilliárd forint jogerős bírságot szabtak ki a magyar állampolgárokra, többek között szabálytalan maszkviselésre, maszkhiányra, illetve a kijárási tilalom megszegésére, vagy épp az üzletekben történő tiltott tartózkodásra hivatkozva. Megnéztük, hogy oszlott meg ez az összeg a különböző tényállások között.

Azt már korábban megírtuk, hogy a Belügyminisztérium nemrég egy írásbeli kérdésre válaszolva közölte, hogy a koronavírus elleni védekezéssel összefüggésben

Kapcsolódó

a járványügyi szabályok megsértése miatt feljelentett személyek száma 86783 fő volt, míg helyszíni bírság alkalmazására 117228 fővel szemben került sor.

Azonban azt Rétvári Bence államtitkár már nem volt hajlandó elárulni Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője érdeklődésére, hogy milyen összegű bírságot voltak kénytelenek befizetni a megbüntetett polgártársaink.

Ezért az Economx az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordult, hogy kiderüljön:

  • a COVID-19 járvány leküzdésére irányuló védelmi intézkedések végrehajtása során a rendőrség összesen
  • hány természetes személy ellen,
  • milyen összegű helyszíni bírságot szabott ki,
  • ebből mennyi helyszíni bírságot fizettek meg ténylegesen,
  • járványügyi szabályszegés miatt hány esetben történt figyelmeztetés, elzárás és hány alkalommal tettek feljelentést?

Az ORFK készségesen válaszolt portálunk megkeresésére, és az általunk kért adatokat szabálysértési tényállásonként elkülönítve közölték is velünk. Így kiderül, hogy

mennyi volt a járványügyi intézkedések megsértéséért országosan kiszabott és jogerőre emelkedett szabálysértési bírsággal sújtott személyek száma, és a pénzbírság összege a 2020. március 1. és 2023. december 31. időszak vonatkozásában.

A rendőrség arról is tájékoztatott, hogy jogsértések szerinti kimutatást a rendőrség nem vezet, így a helyszíni bírságra irányuló kérdésre válasszal nem szolgálhatnak. Illetve válaszukban kiemelték, a járványügyi szabályszegések miatt történt figyelmeztetések, elzárások, feljelentések vonatkozásában ajánlják az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóinak archív felvételeit, amelyek alkalmával a rendőrség rendszeresen beszámolt a kérdésében érintett szabályszegések számáról is.

Kép: Economx.hu

A mellékelt táblázatunkból tehát kiderül, hogy jogerősen 4 918 579 400 forint bírságot szabtak ki, és ezt a 4,9 milliárd forintot 61428 ember fizette be. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 80 ezer forint volt a jogerősen kiszabott bírság fejenként.

A legtöbb pénzbírságot

a veszélyhelyzet idején közintézmények területén alkalmazandó védelmi intézkedések megszegése

tényállása alapján rótták ki (2,9 milliárd forint), és ez alapján bírságolták meg a legtöbb állampolgárt is (38 ezer ember). Ennek a jogi hátterét a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 23. paragrafusa adja.

Most egy kicsit ebbe belemegyünk, felidézve, milyen is volt a nagy lezárás idején az élet.

Ez a rendelkezés mondta ki, hogy a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével 

  • mindenki köteles többek közt a tömegközlekedési eszközön,
  • a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen,
  • illetve nyilvános helyen,
  • az üzletben történő vásárlás,
  • illetve az üzletben történő munkavégzés során,
  • a bevásárlóközpont területén,
  • a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
  • az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett,
  • az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben,
  • továbbá minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik,
  • és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
  • valamint minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
  • illetve a vendéglátó üzletben történő munkavégzés során,
  • vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

De idetartozik még, hogy

  • este 8 óra és reggel 5 óra között – meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni
  • (például kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete így sem volt elhagyható).
  • De tilos volt a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás,
  • illetve a gyülekezés, –
  • a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása,
  • a rendezvény és gyűlés helyszínén tartózkodni,
  • mint ahogy tiltott volt a színház,
  • a mozi,
  • az edző- és
  • fitneszterem, és az
  • uszoda

látogatása is.

A szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint volt, a helyszíni bírság összege pedig ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjedt.

Egy kép a Covid-19 éve Magyarországon című, a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton első hellyel díjazott sorozatból
Egy kép a Covid-19 éve Magyarországon című, a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton első hellyel díjazott sorozatból
Kép: MTI / Balogh Zoltán

Így történhetett, hogy

több mint 758,5 millió forint bírság folyt be kicsivel több mint 10 ezer embertől a feloldott védelmi intézkedések első fokozatának megszegése miatt.

Ugyanis ez a 2021. márciusi kormányrendelet ismét kötelezővé tette a maszkviselést, a kijárási tilalmat és a 1,5 méteres szociális távolságot. De például nemzetközi nőnapra tekintettel 2021. március 8-án a virágüzletek nyitva maradhattak.

Szintén az ORFK adataiból derül ki, hogy volt egy hazánkfia, akit a szigorított védelmi intézkedések megszegése miatt bírságoltak meg 40 ezer forintra.

Hogy mit csinált ez a jóember, az jó kérdés, de a hivatkozott szöveg szerint az általa elkövetett szabálysértést az valósítja meg, aki a járványügyi intézkedések végrehajtását közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki azzal, hogy a közintézmény rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

Egyébként nyomon követhető egyfajta evolúció is a koronavírus elleni jogi küzdelmet vizsgálva. Hiszen nemcsak kormányrendeletek jelentek meg, hanem a szabálysértésekről szóló törvények is bővültek. Ennek eredményeként a fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása, a védelmi intézkedés megszegése is bírságolhatóvá válhatott.

Szintén szembetűnő, hogy

átlagosan koponyánként több mint 168 ezer forint bírságot fizetett ki hat magyar állampolgár,

akiket a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 2020. májusi kormányrendelet alapján bírságoltak meg; attól függetlenül, hogy nagyvonalakban legalábbis nincs különbség az egyes tényállások között.

Jellemző az is, hogy a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III.27.) kormányrendelet például csak 2020. április 10. és június 17. között volt hatályos,

de három hónap alatt még így is sikerült jogerősen 7262 főtől 742 millió forintot behajtani.

Kereken 1400 napról beszélünk tehát a koronavírus elleni küzdelemről, ami egyébként azt jelenti, hogy 2020. március 1. és 2023. december 31. között átlagosan naponta több mint három és fél millió forint (3 513 271 forint) bírságot szabtak ki jogerősen a magyar hatóságok. Minden szempontból jó, hogy magunk mögött hagytuk ezeket a kritikus éveket.