A közjegyzőknél 2023-ban veszteség csak elvétve fordult elő, az adózott eredményük 10 milliárd forint felett alakult, azaz az irodák tulajdonosai osztalékként vehetik ki a bevétel harmadát.
A kamara szerint ugyanakkor ez az összeg nem tekinthető tiszta nyereségnek, mert a közjegyzőknek ebből még számtalan kiadást kell finanszírozniuk.
Korábban a közjegyzők nagyobb része egyénileg végezte tevékenységét (lényegében egyéni vállalkozóként), de 2022-ben előírta egy jogszabály-módosítás, hogy kötelező irodát alapítaniuk vagy abba tagként betársulniuk.
Az érintettek túlnyomó többsége végül saját irodát alapított (ez a működési forma leginkább a cégekéhez hasonló), ennek következtében pedig elérhetővé vált a bevételek és az osztalék nagysága is a publikus céginformációkból.
- Az átlagosan teljesítő közjegyzői irodából tehát nagyjából 30 millió forintot vehettek ki a tulajdonosok osztalékként a tavalyi év után, de a szórás a végrehajtói irodákhoz hasonlóan itt is óriási volt;
- előfordult például, hogy egy iroda csak néhány millió forintnyi nyereséget termelt, vagy esetleg veszteséges is volt,
- de több mint egy tucatnyi esetben 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) az rtl.hu megkeresésére azt közölte, hogy
közjegyzők jövedelme nem kiugró a többi jogi végzettséghez kötött szakmához képest.
Mint írták:
A közjegyzők rendeletben meghatározott díjak alapján dolgoznak, amitől nem lehet eltérni, az ügyvédi munka viszont például szabadáras, így számtalan olyan ügyvédi iroda működik, amelynek árbevétele, nyeresége sokkal magasabb, mint bármely közjegyzői irodáé. Ráadásul egy-egy közjegyzői irodában nemcsak a közjegyző dolgozik, hanem jellemzően egy vagy több közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt és adminisztratív dolgozó is, így az árbevétel is ennyi felé oszlik.
A MOKK szerint a közjegyzők jellemzően nem bért vesznek fel a saját munkájukért, hanem a cégből, jelen esetben az iroda nyereségéből osztalékot, ami után adót is fizetnek. Az állami alkalmazottakkal (például ügyészek) ellentétben a teljes vagyonával felel a munkájáért, valamint más gazdasági tevékenységet nem végezhet. Míg tehát egy állami alkalmazásban álló jogász munkájának hibájából adódó kárt az adófizetők viselik, addig a közjegyzők a saját magánvagyonukkal kötelesek ezért helytállni.
Ahhoz, hogy valaki közjegyző legyen, egyebek mellett jogi végzettségre, sikeres szak- és közjegyzői vizsgára, valamint legalább hároméves releváns tapasztalatra van szüksége.
A közjegyzők számát a kamara, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jelzései alapján az igazságügyi miniszter határozza meg.
A megüresedő helyekre pályázatot írnak ki, a jelentkezőket a területi kamaráknál hallgatják meg (további végzettségért, nyelvtudásért, publikációkért stb. pluszpont adható), majd az adott helyre három jelöltet terjesztenek fel a tárcához. Közülük az igazságügyi miniszter választja ki azt, aki megkapja a megbízást, ez pedig határozatlan időre szól.
A kamara tájékoztatása szerint a jogi hivatásrendek közül a közjegyző esetében a legszigorúbbak a kinevezési követelmények, összehasonlításul a közjegyző esetében háromszor olyan hosszú szakvizsga utáni joggyakorlati időt kíván meg a törvény, mint a bírók esetében. A jogi diploma megszerzésétől a közjegyzői kinevezéséig tartó időszak jellemzően jóval több, mint tíz év.
Közjegyzői munkadíjak
A munkadíjat változó tényezők befolyásolják, írja az rtl.hu, de alapvetően az ügyérték vagy a szükséges munkaidő alapján határozzák meg az ügyfelek által fizetendő összegeket. A 2019-es miniszteri rendeletben megszabott értékektől nem lehet eltérni, azóta az árak nem emelkedtek.
Az ügyértékhez igazodó általános munkadíj összege:
- 20 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 forint,
- 20 ezer forint feletti ügyérték esetében sávosan változnak a díjak az ügyérték nagyságától függően: az alapdíj 5 500 és 561 ezer forint közötti lehet, de ehhez hozzáadódik még az ügyérték 0,1-4 százaléka is. Az összdíjazás legfeljebb 1 millió forint lehet ügyenként.
- az utazással,
- szállással,
- postaköltségekkel kapcsolatos kiadásokat,
- valamint felszámolhatnak leírási díjat (150 forint/oldal),
- másolási díjat,
- tanú- vagy tolmács-költségtérítést is.