A THT jogi szakértője, Kiss Balázs Károly rámutatott: véget értek azok az idők, amikor kicsit „kézműves módon”, valamelyik lakó ingyen, vagy félszívességből látta el a közös képviselői feladatokat. Ezt meghaladta az idő, a körülmények, professzionális közös képviselőkre, társasházkezelőre van szükség (szerencsére már ezekből is jócskán akad a piacon).

A mai világban tendereztetni kell, vállalkozókkal tárgyalni, árajánlatot kérni, műszaki ellenőrrel egyeztetni, súlyos millió forintok felett diszponálni, mindez pedig nem megy képzettség, hozzáértés, az újdonságok ismerete, rendszeres tanfolyamok nélkül. Ugyanez hívta életre azt a gondolatot is, hogy idővel a közös képviselők is szakmai kamarába tömörüljenek, hasonlóan például az ügyvédelhez.

A törvényjavaslatot megfogalmazó bizottsághoz mintegy 200 javaslat érkezett a társasházkezelők részéről, ebből állították össze azt a 38 javaslatból álló csomagot, amelyet eljuttatak az illetékes minisztériumnak. (2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról.)

1,5 millió társasház érintett

Magyarországon ma mintegy 4,4 millió a lakások száma, amiből közel 1,5 millió olyan társasházakban található, amelyek életét a tulajdonosi közgyűléseken megválasztott közös képviselők, vagy társasházkezelők irányítják.

Az önálló kamara létrehozása azt is jelenti, hogy a rendszeres képzéseken túl szakmai kontrollt is gyakorolnak a közös képviselők felett, így az esetleges panaszokatbizonyos ügyeket "házon belül" gördülékenyebben el lehet bírálni, ellenben a jelenlegi helyzettel, ahol problémák esetén marad a lomha, hosszadalmas és költséges bírósági út. Például, a tulajdonostársak elégedetlenek, látni szeretnék a közös képviselő által kötött szerződéseket, a kifizetett számlákat.

Megtörtént eset, a közös képviselő becsülete megsértésének vette, hogy a tulajdonostársak ezeket az iratokat kérték és megtagadta azt. Nyilván ezt nem teheti meg, a tulajdonosok az önkormányzat jegyzőjétől törvényességi felügyeleti eljárást kérhetnek, ám erre alig van példa és a tapasztalat az, jegyzőknek sok esetben hiányzik a szükséges kapacitásuk az ilyen típusú ügyek gyors és hatékony megoldására.

Tehát sokkal hatékonyabb lenne egy kamarai fegyelmi eljárás. Ennek keretében többek közt fel lehet lépni a szervezeti működési szabályzatot be nem tartó közös képviselet ellen.

Újabb példa, elvileg a társasházi közgyűlés után nyolc napon belül el kell készülni a jegyzőkönyvnek, ám ha ez egy hónap elteltét követően sincs meg, a gyakorlatban nem követi szankció, mindenféle következmény nélkül marad.

Fokozatos a szigorítás
Az elmúlt években fokozatosan szigorították a társasház tisztségviselőivel, elsősorban a közös képviselőjével szemben követelményeket.

A társasházi erős emberek

Kiss Balázs Károly szerint sok házban kialakult következő gyakorlat sem helyes. Jelesül, pár ember összegyűjti a lakótársak meghatalmazásait, és ezzel a szavazatok igen jelentős hányadára tesz szert, éveken keresztül. Az is mondható, lényegében az erős emberek irányítják a házat.

Ezért a törvényjavaslat egyik passzusa, egy fő részére tíz százalékban maximalizálná a többi lakótárs által adott meghatalmazásokat.

Jelzálog már háromhavi tartozás esetén is

Korábban hat hónapi közös költség hátralék esetén a közös képviselő közgyűlési határozat értelmében jelzálogbejegyzést kezdeményezhetett a földhivatalnál. Idén januártól annyiban szigorodott a szabályozás, hogy már háromhavi tartozás után is határozhat úgy a ház közgyűlése, miszerint jelzálogot tesz az adott ingatlanra.