Még tavaly kezdeményezett népszavazást a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) annak érdekében, hogy szenteste legyen munkaszüneti nap. A Nemzeti Választási Bizottság ugyan jóváhagyta a népszavazást, azonban több magánszemély megtámadta azt a Kúrián. Most úgy fest, el is dőlt az ünnepnek tartott nap sorsa.
A Jobbik szombaton közzétett tájékoztatása szerint a Kúria döntést hozott az ügyben, és megtagadta a népszavazás kiírását – szúrta ki a Portfolio. Az ellenzéki párt egyúttal leszögezte, ebben az évben is kezdeményezni fogja december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását.
A Kúria február 6-ai határozatában ez szerepel: „a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt »Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?« kérdés hitelesítését megtagadja”.
A határozat szerint a népszavazásra javasolt kérdést megelőző magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, s ezzel összefüggésben „a kérelmezők cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel”. A magyarázatban fennálló hiányosság pedig érvelésük szerint akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése.
Jelen ügyben a kérdésegyértelműség nem áll fenn
– rögzítette a Kúria, mely úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára.
Utolsó pillanatban támadták meg a Kúrián, hogy december 24. munkaszüneti nappá váljon
Eléggé úgy fest, hogy valakinek nagyon nem áll érdekében szenteste állami ünneppé nyilvánítása, egy magánszemély ugyanis keresztbe tett az ezt célzó népszavazási kezdeményezésnek.A KASZ nemrégiben rámutatott arra, hogy míg itthon népszavazáson próbálják elérni, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap legyen, addig Lengyelországban jogalkotói akaratból, törvénymódosítással mondták ki, hogy 2025-ben már munkaszüneti napként számolhatnak a családok ezzel a nappal is. Magyarországon jelen állapot szerint idén 11 általános munkaszüneti nap lesz. Lengyelországban 2024-ben 13, míg 2025-től december 24-ével együtt 14 munkaszüneti napot találunk a naptárban – emlékeztetett a szakszervezet. A KASZ szerint ezzel megdől a terv ellenzőinek azon érve, miszerint már így is túl sok a munkaszüneti nap és többet nem bírna el a magyar gazdaság.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Brutális ukrán támadás, halálos sebet kaphatott az orosz gázellátás

Ausztria térdre rogyott, ez már a lakosság előtt sem titkolható

Tízezres órabér, és akár még nyaralhat is - mégis lasszóval kell fogni a munkaerőt?

Bemondták a tíz százalékos áremelést - Gazdasági kényszer nyomasztja a burkolókat is

Van egy súlyos betegség, ami megszüntethető - A magyar betegek történelmi lépés előtt állnak

Berobbantották a kínaiak a szegedi ingatlanpiacot

Megvan a bűnös, ez okozta a pénteki borzalmas földindulást

Invázió Budapesten: de ez még csak a kezdet

Mélyrepülésben az EU gazdasági hangulatindexe, a magyar ipar sem a fénykorát éli
