Magyarország a kutatás-fejlesztés (K+F) mennyiségi területein mutatott javulást, azonban az innováció és a digitalizáció számos területein jelentős lemaradásban vagyunk az Európai Unió (EU) többi országához képest – többek között erre is felhívja a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése.

A kutatás-fejlesztés és innováció területen 33,7 ponttal a 19. helyezést érte el Magyarország a 27 tagállam között 2023-ban. 2022-höz képest 0,2 ponttal javult a teljesítményünk. Jobbak vagyunk a V3-átlagnál, ami 32,2 pont, azonban rosszabbul állunk mint az EU átlag, ami 45,5 pont, és jelentősen leszakadtunk a Top5-be tartozó északi országoktól, ahol 65,5 ponton állnak a K+F programok.

Kép: Economx

 

A jegybank szerint a termelékenység javítását az intenzív gazdasági modellre történő átállás is előre mozdíthatja. A magyar gazdaság fejlődésének következő lépcsőfokát a tudás- és innovációvezérelt növekedési pályára történő átállás jelenti – írják a tanulmányban.

Kapcsolódó

Nem vasba kell fektetni

Egyébként korábban a Richter vezérigazgatója Orbán Gábor is azt mondta: jelenleg a vas és acél országának az építése hígítja a hazai gazdaságot, nő az eszközállomány, de nem nő a hozzáadott érték. A hígítás nem jó irány, a tudásexportra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

Bár a tudásalapú gazdaság építésében Magyarország számottevő előrelépést hajtott végre az elmúlt évtizedben, elsősorban a kutatás-fejlesztési tevékenységek anyagi és humánerőforrásainak bővülésében, azonban az innovációs hatékonyság és eredményesség terén nem javult relatív versenyképességünk az uniós országok mezőnyében – írják az elemzésében.

A jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság fejlődésének következő lépcsőfokát a tudás- és innovációvezérelt növekedési pályára történő átállás jelentheti.

Magyarországon az elmúlt évtizedben történtek előrelépések a K+F foglalkoztatás mennyiségi mutatóiban, a hatékonyság és az eredményesség terén azonban nem csökkent a lemaradásunk az uniós átlaghoz képest.

Messze a 2030-as cél

GDP arányosan kutatás-fejlesztésre fordított kiadások 2021-re 1,65 százalékra bővültek a 2011-es 1,18 százalékáról. Ezzel az adattal azonban alulról súroljuk az uniós átlagot.

A jegybank kiemeli, hogy az 1,65 százalék még mindig elmarad a 2020-ra kitűzött 1,8 százalékos szakpolitikai céltól. Össze kell kapni magunkat, mert a kormányzat 2021-2030 időszakra vonatkozó K+F+I stratégiája alapján a cél az, hogy a magyar K+F ráfordítások 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát.

Ugyanakkor arra is kitérnek, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az üzleti szektor K+F tevékenységének GDP-arányos állami támogatása. Szintén kedvező, hogy a K+F területén foglalkoztattak nemzetgazdasági aránya 2017 után 0,9 százalékról 2021-re 1,3 százalékra nőtt.

A K+F hatékonysága és eredményessége terén azonban kedvezőtlenebb a helyzet. Az egységnyi K+F ráfordításra jutó Magyarországon bejegyzett szabadalmak száma és az 1 millió főre jutó bejegyzett szabadalmak száma is érdemben elmarad az uniós és a régiós átlagtól is.

Nagyon kevés a szabadalom

Szabadalmak téren kifejezetten gyengén teljesítünk uniós összevetésben.

Magyarországon az éves alapon, 1 millió főre eső bejegyzett szabadalmak száma 11 darab, ami érdemben elmarad az uniós átlagtól, ahol 127 szabadalom jut 1 millió lakosra, és a régiós országok átlagától is messze vagyunk, ahol 50 szabadalommal számolnak.

 Az innovációs és szabadalmi aktivitást erősítheti a vállalatok K+F tevékenységének állami támogatása közvetlen (célzott pénzügyi eszközök) és közvetett (főként adókedvezmények) ösztönzőkkel. Magyarországon az üzleti szervezetek kutatás-fejlesztéséhez nyújtott állami támogatások GDP-hez viszonyított mértéke (2021-ben 0,24 százalék) évek óta az egyik legbőkezűbb az Európai Unióban.

 

Kép: Economx

A hatékonysági mutatók alakulását befolyásolhatja, hogy a külföldi érdekeltségű, hazánkban jelentős fejlesztői tevékenységet folytató nagyvállalatok – mindamellett, hogy a fejlesztések itteni kutatólaborok, magyar kutatók közreműködésével jönnek létre – jellemzően nem hazánkban, hanem a vállalat anyaországában, vagy közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalnál jegyeztetik be az új fejlesztések szellemi tulajdonjogait.

Az innovációs ökoszisztémák érettségét összehasonlító nemzetközi felmérésekben hazánk több területen fejlődést ért el, azonban relatív versenyképességi pozíciónk nem javult az elmúlt években.

Az Európai Innovációs értékelőtáblán Magyarország összesített eredménye az uniós országok átlagának 75 százalékát érte el. Ezzel az eredménnyel hazánk a 21. helyen áll az uniós tagországok rangsorában.

A 132 országot vizsgáló Globális Innovációs Indexben Magyarország a 35. helyen végzett a legutóbbi világrangsorban, ami az uniós országok mezőnyében a 20. helynek felel meg.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a kis és közepes vállalkozások között vagyis a kkv-szektorban meghatározóak az együttműködésekben rejlő hálózati erőforrások, de még itt is van mit behozni.

Az innovációs célú együttműködésekben aktív kkv-k aránya 10 százalék körül alakul, ami továbbra is alacsonyabb az uniós országok 14 százalékos átlagánál, és lényegesen elmarad az innováció terén legversenyképesebb gazdaságok közé tartozó, északi tagországok 19 százalék körüli átlagától.

Nem nyitottak a digitalizációra

Magyarországon az internetes infrastruktúra fejlettsége nemzetközi összehasonlításban versenyképes, azonban a gazdasági szereplők nem hasznosítják ezt a technológiai potenciált, a digitális gazdasági átalakulásban több területen elmaradás látható.

Az innováció és a hatékonyságnövelés egyik kiemelt erőforrása a digitalizáció, amely a technológia nyújtotta előnyöket széles körben, relatív alacsony költségek mellett elérhetővé teszi a vállalatok, a háztartások és az állami szolgáltatások számára is.

A digitális megoldások széles körű adaptációja hozzájárulhat a termelékenység és a versenyképesség javulásához – hívja fel a figyelmet a jegybank.

A digitalizáció terén hazánk az IMD Digitális Versenyképességi Rangsor alapján az uniós átlaghoz és a régiós országokhoz képest is alulteljesít, és fejlettségünk lényegesen elmarad a legfenntarthatóbb északi országoktól.

Az internetpenetráció terén Magyarország a visegrádi versenytársak előtt jár, azonban a digitális megoldások vállalati alkalmazásában, az e-közigazgatás felhasználásában és a munkaerő digitális készségeinek fejlettségében továbbra is számottevő hazánk növekedési tartaléka – közli a versenyképességi jelentés.

Kép: Economx

 

A hazai kkv-szektor lemaradása a digitalizációban uniós összevetésben is megjelenik: a digitalizált vállalatok arányában az uniós mezőny utolsó harmadába tartozik Magyarország, lemaradva az uniós és régiós átlagtól, míg a digitalizációból kimaradó vállalkozások aránya megközelíti az 50 százalékot, ami a 3. legrosszabb adat a tagországok között.

De az is kiderül a tanulmányból, hogy a közvetlen pénzügyi támogatások terén kimagaslóan a legnagyobb arányú direkt transzfert (a GDP közel 0,2 százaléka) biztosítja Magyarország a vállalatoknak, ezen kívül a közvetett támogatások címén is jelentős kedvezményekkel (társasági adó és fejlesztési adókedvezmény, kutatók foglalkoztatása után szociális hozzájárulási adókedvezmény) élhetnek az üzleti szervezetek.

Jelentős részben ennek a  támogatási környezetnek is köszönhető, hogy 2016-2021 időszakban bővültek a vállalati szektor nemzetgazdasági K+F ráfordításai Magyarországon.