Egyre többen tartanak lakásban is kutyát, ami azt is jelenti, hogy az állatnak még nagyobb szüksége van a rendszeres sétára és szocializációra. A legtöbb kutya könnyen tud alkalmazkodni a sűrűn lakott környezethez, azonban sokat segíthetnek a kutyás közösségek.

Szabad, kötetlen és szeretetteljes közeget lehet létrehozni a kutyás közösségek által – mondta Tollár Mónika, a Vizsla Túra alapítója a Dogz konferencián, amit Az Én Kutyám szervezett.

Kapcsolódó

Tollár Mónika saját példáján keresztül mutatta be, hogy hogyan működik egy ilyen rendszer. Korábban nemhogy kutyája, még kutyás ismerőse se nagyon volt. Tíz évvel ezelőtt azonban örökbefogadott egy kisvizslát, akinek barátokat szeretett volna szerezni, nem voltak azonban – ezért kezdte el létrehozni a csoportot, amely mára az ország legnagyobb önkéntes szervezetévé nőtte ki magát.

Már az első vizslatúrára meglepően sok, 65 négylábú érkezett a Kamaraerődbe.„Várták az emberek, hogy újra és újra legyenek túrák” – emlékezett vissza Tollár Mónika.

Szerinte ez is jól bemutatja, hogy az embereknek – különösen a városokban élőknek – igényük van erre. Barátkozásként indult, aztán közösségépítés és üzemszerű működés lett belőle: a szervezet rekordja 297 vizsla volt a 83. túrán, egy későbbi eseményen pedig bekerültek a Magyar Rekordok jegyzékébe is „245 vizsla egy időben, egy helyen” címmel. Utóbbi már egy hitelesített rekord.

Civil közeg

Ezek a szerveződések nagyon sokat segíthetnek a gazdiknak és kutyáknak egyaránt. Van egy rendezőelv, de azon kívül nincsenek kötelezettségek, feltételek – valószínűleg emiatt is csatlakoznak egyre többen például hozzájuk.

Hasonlóság és értékrend, ez a két szervező elv, ami alapján megalakulhatnak a kutyás közösségek – véli Tollár Mónika. Emellett az, hogy a kutyákat családtagnak tekintik, lelki közösséget éreznek a többi gazdival, valamint, hogy közös az identitás (jelen esetben az, hogy mindenki kutyás) mind-mind hozzájárulnak a bővüléshez, csatlakozáshoz.

Így működik jól

Egy jól működő közösség lényege, hogy elfogadják és nagyra becsülik egymást, ezt pedig tovább erősítik az azonossági élmények, a befogadó közeg és a bizalmi közeg.

„Nagy nyereségünk, hogy a közösségünk szolidáris és empatikus”, ami a Vizsla túra alapítója szerint hiányzik a kutya nélküli közegben. „A gazdák pedig fontosak egymásnak, mert nekik is fontosak a kutyáink” – tette hozzá.

Egy jó kutyás közösség aktivitásai a következők:

  • programok a való életben,
  • online felületeken – például közösségi oldalakon – való megjelenés,
  • munka/hivatás és magánélet/család szervező-rendezőelv.

Tollár Mónika előadásában kiemelte: az induláskor nem a médiában éltük ki a vizslák iránti szeretetet, hanem a való életben.

Igazi kapcsolatok

Olyan kapcsolatokat építhetnek ki az emberek egymás között, amikre egyébként nem lett volna lehetőségük.

A Vizsla Túrának több mint 2 500 regisztrált kutyatagja és körülbelül 5 000 embertagja. A gazdák a civil szervezet eseményein megoszthatnak egymással akár álláslehetőségeket is, sőt szerelmek is szövődhetnek a tagok között. A társadalmi felelősségvállalást és az állatmentést is fontos feladatnak tartják, valamint a kutyájukat elvesztő gazdiknak is próbálnak segíteni a gyászfeldolgozási folyamatban szakember segítségével.

Nem „okos kapcsolatépítés” zajlik, teljesen mindegy, hogy ki-mivel foglalkozik és mi a munkája, nem ez számít – hangsúlyozta Tollár Mónika. 

Egy azonos fajtájú kutyaközösség extra erős kohéziót hozhat létre, kinyithatja a világnézetünket és egyfajta újcsalád-élményt is átélhetünk. A civil szervezet vezetője szerint életmentőek is lehetnek a kutyaközösségek: országhatárokon, nyelveken túlmutató, a kényelmet teljesen félreteszi, egyfajta érzelmi centrifugaként működik, óriási adrenalin-löketeket ad, bővítheti a kapcsolati tőkénket is. Kiemelte: nem kevés pénzbe kerülnek ezek az események és a szervezet fenntartása anyagi támogatás nélkül.

Kép: Getty Images

A világ jelenlegi folyásával épp ellentétesen működik egy jó kutyás közösség: „nem azt nézzük, mi az, amiben mások vagyunk, amiben el tudunk határolódni egymástól, hanem azt, amiben egyek vagyunk és egymás segítségére lehetünk” – húzta alá.

Városi kötelezettségek

Csörgő Balázs kutyaoktató előadásában már arról beszélt, hogy milyen elvárások vannak a kutyákkal szemben:

  • közlekedjen pórázon,
  • képes legyen hosszú időn keresztül egyedül lenni,
  • zárt futtatókban más kutyákkal a normáknak megfelelően viselkedjen,
  • ne féljen és ne legyen agresszív,
  • behívható és együttműködő legyen,
  • ne zavarjon minket és másokat,
  • megmondjuk mikor ehet, alhat, szaporodhat.

A gazdáknak és oktatóknak nagy felelőssége van, hiszen a kutya sok mindenre nem képes önállóan. „Minden szabályt előre ki kell találni, és minél kisebb korban normává kell alakítani a szabályokat” – mondta a kutyaoktató.