Az alapprobléma: adminisztratív probléma gátolja a lakcímbejelentést azok esetében, akiknek lakóhelye nem minősül lakásnak az építési követelmények szerint, vagy olyan területen fekszik, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.

Az Utcajogász jogsegélyszolgálatát sokszor keresik meg lakcím bejelentésével kapcsolatos nehézségek miatt. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta különösen gyakran fordulnak elő olyan esetek, amikor kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is sor kerül a lakcím bejelentése iránti kérelem elutasítására.

A jegyzők egyes esetekben a cím létrehozását azzal az indokkal tagadják meg, hogy az adott ingatlan besorolása szerint nem lakás, ezért nem szerepelhet a címregiszterben sem. 

Sokan kényszerülnek ilyen ingatlanokban élni

Magyarországon sokan kényszerülnek olyan ingatlanban élni, amelynek besorolása nem lakás, hanem például üzlethelyiség vagy külterületi, zártkerti ingatlan, és amelynek műszaki adottságai nem felelnek meg a helyi építési szabályoknak.

A bejegyzett lakcím hiánya ugyanakkor az érintettek számára rendkívül hátrányos helyzetet eredményez.

Lakcímkártya szükséges hivatalos ügyek intézéséhez, a körzeti orvosi ellátáshoz, a gyermek iskolai elhelyezéséhez. Ha valaki állandó lakóhelye nem azonos a valódi lakóhelyével, akkor ez anyagi következményekkel is járhat – például akkor, ha nem tud átvenni egy fizetési meghagyást.

Ha pedig településszintű lakcímkártyát igényel, akkor hátrányos megkülönböztetés érheti a munkaerőpiacon. Ugyanakkor nemcsak az érintettnek áll érdekében a lakcímmel kapcsolatos probléma rendezése, hanem az államnak is, hiszen ez érinti a nyilvántartásban szereplő adatok hitelességét.

Irreleváns az ingatlan besorolása

Az Utcajogász október elején a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához fordult állásfoglalásért. Az egyesület véleménye szerint ugyanis a lakcím bejelenthetőségét tekintve irreleváns, hogy egy ingatlannak milyen a besorolása.

Miként az is, hogy például megfelel-e a helyi építési szabályzatnak, hogy milyenek a műszaki adottságai, különös tekintettel arra, hogy a 2022-ben hatályba lépő módosítás szerint a lakóhely létesítésének célja nem az életvitelszerű lakóhely bejelentése, hanem az csak egyfajta értesítési, hivatalos címként funkcionál.

Így a törvény sem írja elő, hogy az ingatlannak lakhatásra alkalmasnak kell lennie a lakcím létesítéséhez.

A Panasztörvény szerint 30 nap lett volna a válaszra

A helyzetet nehezíti az is, hogy a kérelmek elutasítása az esetek többségében nem indokolt, írásba foglalt elutasító határozattal, hanem szóban történik, így nincs lehetőség a bírósági felülvizsgálatra, mely iránymutató lehetne a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezésénél.

Az Utcajogász szerint fontos, hogy a lakcím nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés során az ország teljes területén, minden ügyintéző azonos szabályokat alkalmazzon ezen döntések meghozatalakor.

Ugyanilyen fontos lenne, hogy ne kerüljön sor olyan kérelmek elutasítására, amelyek esetében nem áll fenn törvényi akadály, illetve a kérelmek elbírálása során az ügyintézők ne alkalmazzanak olyan jogszabályokat, amelyek alkalmazása az adott esetben nem jogszerű. 

A Panasztörvény szerint a Belügyminisztériumnak 30 nap állt volna rendelkezésére, hogy választ adjon az Utcajogász közérdekű bejelentésére, ám ez mindeddig nem történt meg.