Egy munkahely esetében a veszély mértéke nem mérhető a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalók számában, mert számos esetben alkalmaznak megbízási, vállalkozási szerződést, egyéb jogviszonyokat, és az így dolgozó emberek pontosan ugyanolyan veszélyben lehetnek, mint akik munkaviszonyban vesznek részt a munkában az adott helyen – hívja fel a figyelmet a Lánglovagok Egyesület. Aggályosnak tartják azt is, hogy a tűzvédelmi törvény tervezett módosítása szerint, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére hivatkozva a Tűzvédelmi Szabályzat és a tűzvédelmi oktatás terén is jelentős változásokat kezdeményeznek.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda augusztus 7-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő törvénytervezetet. A jogszabálytervezet a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét jelentősen szűkítené azzal, hogy nem öt, hanem ötven munkavállaló felett tennék kötelezővé. A szabályzó kidolgozása az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén maradna, a kereskedelmi szálláshelyeknek pedig csak akkor kellene, ha 10 főnél nagyobb a befogadóképességük.

A módosítással egyúttal bevezetnék a miniszteri rendelettel kiadott általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek megismertetni a munkavállalóikkal, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaikkal.

Részlet a tűzvédelmi módosításból
Részlet a tűzvédelmi módosításból
Kép: Napi.hu

A Lánglovagok Egyesület emlékeztet, már 2019-ben közérdekű bejelentésében felhívta a belügyminiszter figyelmét a Tűzvédelmi Szabályzat újragondolásának szükségességére. A tűzmegelőzéssel foglalkozó egyesület akkor kifejtette, hogy az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) a) pontja a mai foglalkozási viszonyok között elavultnak számít.

Szerintük az elmúlt évtized alatt egyértelművé vált, hogy

a számos telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vagy éppen egy olyan épület esetén, melyben számos gazdálkodó szerv van, nem lehet olyan Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni, ami átláthatóan, az érintett személyek számára szükséges mértékben tartalmazza az előírásokat.

Fiókban porosodnak a Tűzvédelmi Szabályzatok

A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb szervezeteknél a jelenlegi Tűzvédelmi Szabályzatok többnyire csak a fióknak készülnek, és néhol értelmetlenül sok dokumentum gyártását eredményezi. Az eddigi logika, miszerint a Tűzvédelmi Szabályzat szervezetre, a Tűzriadó Terv az épületre, szabadtérre van, nem tartható, annak lenne értelme, ha egy adott létesítményre vagy annak egy részére alkotják meg a szabályokat, gyűjtik össze a tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat az ott dolgozók részére.

Azt pedig, hogy mikor, hol, ne a munkavállalók száma döntse el, hanem a befogadóképesség, rendeltetés, tevékenység, ahogyan ez már részben megvalósul a kereskedelmi szálláshellyel és az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséggel.

A közzétett tervezet tartalmazza azt is, hogy

nem kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal, mert ebben az esetben az üzemeltető köteles a a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.

A tervezett módosítás szerint jelentősen csökkenne azon, tűzvédelmileg igen veszélyesnek mondható helyek száma, ahol a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni.

A gyakorlati tapasztalatok alapján pont a tervezet szerint a Tűzvédelmi Szabályzat készítési köréből kieső vagy abba eddig bele sem került gazdálkodó szervezetek munkatársainak van leginkább hiányos ismerete a tűzvédelemről. Ezt a tudást nem lehet helyettesíteni egy olyan általános tűzvédelmi szabályzattal, amiben  nem a kimondottan az adott helyszínre, tevékenységre vonatkozó szabályokat, eljárásrendeket gyűjtik össze  – áll a Lángolvagok véleményezésében.

Az általános tűzvédelmi szabályzatot ráadásul miniszteri rendelettel adnák ki, így fennáll a veszélye, hogy ellentmondásba keveredik más jogszabállyal. A Lánglovagok szerint sokkal hasznosabb lenne, ha az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság érdemi kommunikációs munkát végezne a tűzmegelőzés terén, tájékoztatókkal, útmutatókkal segítené az üzemeltetést, és szorosabbra fűzné a szakmai kapcsolatot a tűzvédelmi szolgáltatókkal, tűzvédelmi üzemeltetéssel foglalkozókkal.

A tervezet az eddigi éves tűzvédelmi oktatás általános kötelezettségét eltörölné, és felhatalmazást adna a belügyminiszternek, hogy kockázati osztályba sorolással határozza meg azon munkáltatókat, akik esetében mégiscsak szükséges a munkavállalóiknál az éves kötelezettség.

Ugyan nem ismert még, hogy mely kör lenne továbbra is kötelezve az éves oktatásra, egy biztos, bármely munkavállalónak csupán a foglalkoztatás megkezdése előtt előírni a tűzvédelmi oktatást, és mondjuk munkakörének, munkavégzés helyének változásakor, vagy tűzeset után nem, koránt sem szolgálja a tűzvédelmet

– teszi hozzá az Egyesület. Szerintük a gyakorlat is azt mutatja, minden évben van miről beszélni, már ha egyáltalán szakember tartja az oktatást; e téren amúgy szigorításra lenne szükség, tűzvédelmi oktatást csak tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkező szakember tarthasson.

Szakmai egyeztetés szükséges

A Lánglovagok Egyesület egyetért azzal, hogy a vállalkozások adminisztratív terheit csökkenti kell, de ez nem mehet a tűzvédelem rovására, ezért a vonatkozó javaslat visszavonássát kezdeményezi, és a tűzvédelmi szakmával érdemi egyeztetést indítana, hogy annak keretében gondolják át a Tűzvédelmi Szabályzat reformját, valamint a tűzvédelmi oktatás terén esetlegesen szükséges változtatásokat.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot egyébként augusztus 15-ig bárki véleményezheti a [email protected] e-mail címre küldve.

Baj lesz ebből: bármikor felcsaphatnak a lángok, de a tűzoltók negyede nyugdíjba készül

Miközben egyre több a klímaváltozás miatt bekövetkező természeti katasztrófa, az életet is veszélyeztető katasztrófahelyzetek kivédését szolgáló állományok létszáma évről évre egyre gyorsuló ütemben csökken. A folyamat idén nyáron is egyértelművé vált, ennek ellenére sem az Európai Unió, sem a tagállamok nem tettek erőfeszítést a létszámproblémák hosszú távú kezelésére. Az érdekképviseletek szerint a gyógyír a felelősséggel arányos, a jelenleginél jóval magasabb fizetés. Bővebben >>>