Az már ismert, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat és a Lázár János által felügyelt közlekedésért is felelős minisztérium nem tudott megegyezni az agglomerációs közösségi közlekedés finanszírozásáról, amelynek eredményeként a Budapest-bérlet érvényessége megszűnt a HÉV-ekre, valamint a vasút és a Volánbusz érintett járataira. Csak azért használhatják még az utasok a Budapest-bérletet az említett vonalakon, mert ideiglenes megállapodást között a BKV a MÁV és a Volán, hogy a rendszert március 1-ig fenntartják. 

A politikai csatározás egyik fontos eleme volt, hogy az Index nyilvánosságra hozott egy részletet egy BKK-s belső levelezésből, amelyre hivatkozva a portál úgy fogalmazott, hogy
a levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.
Az Index most pedig arról ír, hogy vizsgálatot indít a BKK, hogy kiderítsék, hogyan kerülhetett az Index birtokába az a levelezés, amelyet Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója írt a cég igazgatósági tagjainak.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója az ATV Reggeli Start műsorában ugyanis többek között arról beszélt, hogy a cégnél azon dolgoznak, hogy a Budapest-bérlet megszűnése miatt érintett közlekedők a lehető legegyszerűbb módon juthassanak el A-ból B-be, illetve bízik abban, hogy az eddigi közlekedési struktúra nem ér véget március elsejével, és „elfogadhatatlannak” tartja ennek a lehetőségét. Azt is hangsúlyozta, hogy eddig még nem mondta fel egyik fél sem a hatályban lévő megállapodást, valamint hozzátette, hogy

a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét információval még nem rendelkeznek.

Kiemelte, mostantól azon dolgoznak, hogyha március 1-től tényleg megszűnne a Budapest-bérlet, akkor milyen alternatív megoldásokat tudnak nyújtani az utasaiknak.
De a fő cél, hogy a jelenlegi megállapodás megmaradjon
– idézi az Index a fővárosi cég első emberét.

Budapest-bérlet: három lehetőség van, az egyik a fővárosi közlekedés összeomlása

A Budapest-bérlet, illetve a budapesti közlekedési rendszer jövőjéről is kérdeztük Vitézy Dávidot, korábbi szakállamtitkárt, közlekedési szakértőt. KATTINTSON a válaszaiért!
Walter Katalin eezzel rámutatott a Budapest-bérlet körüli vita egyik legfontosabb motívumára. Hiszen egyelőre - legalábbis a nyilvánosság előtt biztosan - az Építési és Közlekedési Minisztérium hallgat az üggyel kapcsolatban.

A Lázár János vezette tárca nem reagált a karácsony előtt megjelent hírekre az együttműködés felmondásáról, és nem válaszolt azóta sem az újságírói kérdésekre, de még egy hivatalos közleményben sem tájékoztatta a Budapesten és az agglomerációban élőket a kialakult helyzetről.

Kapcsolódó

Így egyelőre muszáj kivárni, miközben a visszaszámlálás megkezdődött a tavaszi összeomlásig.  

Ezzel visszajuthat a főváros a középkorba

Ez a vita egész egyszerűen egy tisztán politikai játszma – mondta el véleményét a Budapest-bérlettel kapcsolatban Ekés András mobilitási szakértő. A részletekért KATTINTSON IDE!

Vissza a középkorba!

Pedig a helyzet komolyabb, mint egy átlagos belpolitikai csetepaté. Ugyanis a mobilitási szakértő szerint a Budapest-bérlet december 31-ei megszűnésével a „közlekedési középkorba” zuhanhat vissza a főváros. 

Ekés András többek között arról beszélt az Economxnak, hogy nem szabad arra ítélni az utast, hogy a megrendelő vagy a szolgáltató neve, esetleg a jármű színe alapján kelljen eldöntetnie, hogy érvényes-e a jegye, vagy a bérlete az adott szolgáltatásra. A kiszámíthatatlanságot nagyon rosszul tolerálják a közlekedők. Meglátása szerint, ha a Budapest-bérlet helyett egy jelképes értékű, például egy ötszáz forintos terméket kellene pluszban megvenni, az a kellemetlenségen túl (új app, vagy papírszelvény) még megfizethető, bár nem előremutató, és az integráció helyett a dezintegráció felé vezet. Ha viszont egy sok ezer forintos összeg lenne a plusz költség, akkor elmozdulhatnak az utazási szokások az autóhasználat felé, illetve az utazóközönség kereshet a HÉV-ekkel, vonatokkal párhuzamos utasközlekedést – bár ez nem mindenhol elérhető. 

Mivel szakmai érveket nem találni egyik oldalon sem, Ekés András szerint
ez a vita egész egyszerűen egy tisztán politikai játszma,
ami erodálja a budapesti és a teljes agglomerációs közösségi közlekedés megítélését. Ezt azzal is indokolta, hogy például azt sem derült még ki, hogy mi lenne hivatkozott, új tarifarendszer, mi lesz a csak Budapesten belül közlekedő csepeli vonallal, vagy épp az agglomerációs buszokkal, a korábbi „kék járatokkal”. Ha ezek kiesnek, akkor a BKK-nak Budapesten belül kell új járatokat indítania,

ami viszont sokkal többe kerül éves szinten a fővárosnak, mint az az összeg, amiről most a megegyezés kapcsán beszélünk.

Ráadásul pont az agglomerációs települések járhatnak rosszul egy sűrűbb, Budapesten belüli és ritkább agglomerációs szolgáltatással. Az pedig elképzelhetetlenük  rossz üzenet, és kontraproduktív, hogy a kötött pályás közlekedés mellett, Budapesten belül  buszos szolgáltatás induljon – megegyezés hiányában. Erre egyébként sem jármű, sem járművezető nem lenne – tette hozzá. 

Arra a felvetésünkre, mi vár ránk márciusban, ha nem lesz megegyezés, optimistán válaszolt:

ilyen forgatókönyvben nem szeretnék hinni, szerintem nem is következik be, egy ekkora hátraarccal ugyanis visszatérnénk a közlekedési középkorba.

Lázár János és Karácsony Gergely közös szégyene


Lázár János és Karácsony Gergely számára súlyos kudarc és szégyen, hogy engedték ezt a megállapodást lejárni
– ezt már Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár nyilatkozta a lapunknak. 

A közlekedési szakértő szerint Budapest és az agglomeráció érdeke is az lenne, hogy a főpolgármester és a közlekedési miniszter zárkózzanak be egy szobába, és addig ne jöjjenek ki, amíg nem állapodtak meg. Ezt azzal indokolta, hogy egy évtizedek óta jól működő rendszert vertek most szét, és ezzel a budapesti tömegközlekedésben egy óriási visszalépést tettek, ami nem elfogadható. A MÁV és BKK most csak a status quo-t képesek fenntartani átmenetileg március 1-ig, arra várva, hogy a fejük fölött megállapodjon a politika. Ugyanakkor a szolgáltatás súlyos leépülésének a jogi feltétele most adottá vált – figyelmeztetett.

Vitézy Dávid elmagyarázta az Economxnak azt is, hogy milyen pénzügyi folyamatok húzódnak meg a főváros és a közlekedésért felelős tárca között:

  • Mivel az állam a főváros helyett megrendel helyi közszolgáltatást, például a csepeli HÉV-et, ami el sem hagyja a várost, ezért cserébe Budapest kompenzációt fizetett. Ezt az összeget az állam mindig kevesellte, tekintettel az inflációra és az energiaárakra.
  • Egy másik vitapont az agglomerációban megvásárolt jegyek és bérletek után a MÁV-nak és a Volánnak járó pénzek mértéke, ugyanis bár eddig a BKK szedte ebben a struktúrában a jegybevételeket, de van egy elszámolási kötelezettsége az állami cégek felé. Önmagában jelentős finanszírozási problémák adódtak abból, hogy ezek a bevételek egyre kisebbek, és a megyebérletek miatt még tovább csökkentek.
  • Harmadik szempont pedig, hogy a BKK is ellát számos feladatot az állam helyett, például forgalmat irányít, buszt pótol, jegyet ad el, jegyautomatát működtet, jegyellenőrt küld a járatokra. Ezeknek is van egy költsége, amit a BKK visszakért a MÁV-tól és a Volántól, ám ez esetben a főváros érvelt az inflációval, a bérekkel és az energiaárakkal.

Talán a jövő héten

Az viszont aggasztó, hogy sem a főváros, sem pedig a közlekedésért felelős minisztérium nem tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy elkezdődtek-e a tárgyalások, így továbbra is kérdéses, milyen formában működik tavasszal Budapest közösségi közlekedése. Annyi előrelépésről Walter Katalin a Népszavának azért beszámolt, hogy a jövő héten a Építési és Közlekedési Minisztérium „operatív tarifamegbeszélést” folytat majd a fővárossal.