Emmanuel Macron már a végleges eredmények megismerése nélkül bejelentette a nemzetgyűlés feloszlatását és június 30-ra és július 7-re választásokat írt ki, erről számolt be a Le Monde, majd a teljes világsajtó.
A tegnapi előzetes becslések azt valószínűsítették, hogy a választások győztese a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés lesz, amely a voksok 32 százalékát gyűjthette be.
A második helyen futhat be Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz és centrista-liberális szövetségeseinek koalíciója, 15 százalékkal. Harmadikként végezhet a szocialisták listája 14 százalékkal. A kisebb pártok közül a szélsőbal 8 százalékot szerezhet, míg az egykori mérsékelt jobbos, gaullista kormánypárt, a republikánusok 7 százalékon végezhetnek.
Ezeket a számokat egyébként alátámasztották a végleges eredmények.
Macron tegnap esti döntését számos kritika érte, ezek szerint a francia elnök hazárdjátékot játszik, és egyáltalán nem volt égető szükség a hatalmas meglepetést okozó bejelentésre.
Visszaigazolódtak a tavaly decemberi adatok
Az Economx megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország szakértő kifejtette: Macronnak nyilvánvalóan volt A és B terve, és volt is ideje átgondolni a lehetőségeket. Egyrészt, többsége már eddig sem volt a nemzetgyűlésben, ebben a körben nem érhette meglepetés.
Másrészt egy tavaly decemberi felmérés szerint választások esetén Le Pen abszolút többségbe kerülne.
Bár ez a felmérés fél éve született, az EP-választás számai ezt a tendenciát erősítik meg. Elképzelhető, hogy a most következő választáson abszolút többségbe kerülhetne, ám ez egyáltalán nem biztos.
Macron elismerte azt is, hogy nem volt ajánlatuk a francia társadalom számára, és rosszul szálltak be a kampányba – mutatott rá az Economxnak a szakértő.
A helyzet kiszámíthatatlan
Pár órával a választások után, tekintettel a francia belpolitika bonyolultságára, a helyzet minimum képlékenynek nevezhető. Annál is inkább, mert negyedszázada nem volt példa a nemzetgyűlés feloszlatására, akkor, 1997-ben ezt Jacques Chirac tette meg, ám a döntés visszaütött rá.
Így szintén kétélű ez a fegyver Macron kezében is, és nagy kérdés, talál-e szövetségeseket.
A szocialistáknak és a republikánusoknak az elnök és Le Pen gyengítése az érdekük, ők visszasírják azokat az időket, amikor két meghatározó pártként döntő befolyással bírtak a bel- és külpolitikára.
A június 30-ra és július 7-re kiírt francia választások kétfordulósak, és az első forduló után még óriási meglepetéseknek lehetünk tanúi a különböző szövetségkötések, egyezségek tekintetében. A választásoknak van még egy sajátossága: fokozott felkészülést, jelenlétet írnak elő a közhatalmi szerveknek.
Ám éppen a párizsi olimpia miatt már így is felhangzanak a kritikák, miszerint a belügyminisztériumot annyira leköti a világesemény, és más területekre már nem is jut kapacitásuk – hangsúlyozta végezetül a szakértő.