A GKI Gazdaságkutató Zrt. Digitális kompetenciák Magyarországon című kutatása szerint

  • a magyarok többsége szórakozásra  és kapcsolattartásra használja az internetet,
  • csupán 20 százalékuk vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat,
  • 25 százalékuk használja online ügyintézésre;
  • híroldalakat csak a magyar internezetők 43 százaléka olvas,
  • podcasteket pedig csak 18 százalék hallgat.

Ugyanakkor a lakosság csaknem kétharmada, 64 százaléka rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az EU egészében ez az arány alacsonyabb, 61 százalék.

Az elemzés szerint tavaly már a háztartások 93 százalékában volt széles sávú internet, nagy lemaradást sikerült ledolgozni az utóbbi évtizedben, 2010-ben ez a szám csupán 58 százalék volt

- írja a Telex.

Az internetkapcsolattal rendelkezők arányában nagy területi különbségek tapasztalhatók: az Észak-Alföldön például 10 százalékponttal alacsonyabb ez a mutató, mint a fővárosban, ahol 98 százalékot regisztráltak. 

Az elemzés szerint szembetűnőek a demográfiai különbségek is:

  • az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka,
  • a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97 százaléka használja naponta az internetet,
  • a 16-24 évesek 100 százaléka,
  • az 55-74 évesek 78 százalék az internethasználók aránya.

Az elemzés azt is megállapítja, hogy a koronavírus-járvány hatására 60 százalékról 70-re ugrott, és elérte az uniós átlagot azok aránya, akik már vásároltak az interneten.

A GKI kutatása szerint a elengedhetetlen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a periférián élők felkarolása.

Mivel a digitális képességek megléte egyfajta belépési küszöb lesz a jövő munkaerőpiacán, ha nem juttatunk el mindenkit az informatikai tudás minimum szintjére, elkerülhetetlen a további társadalmi polarizáció 

- olvasható a kutatásban.