Kanász János, a zalai Surd polgármestere szerint lényegében majd mindenki (de 98 százalék biztosan) fenyőfázik a 600 lelkes faluban: akad, aki főállásban, és akad, aki munka mellett. Ám ha átlagot számolunk, minden emberre ezer fenyőfa jut, természetesen vannak kisebb és nagyobb gazdák.

Az ország éves szükséglete mintegy kétmillió fenyőfa, ebből Surd egyharmadot tud vállalni. Az országban természetesen máshol is termesztenek fenyőfát, ám ilyen volumenben sehol másutt. Valamennyi fát hoznak még be külföldről is, például Dániából.

Az Economx kérdésére a polgármester utalt rá: egyelőre nem sikerült megfejteni, hogyan érheti meg Dániából fenyőt behozni, ráadásul nem csupán a skandináv országból történő szállítási költség tetemes, hanem ezeket fákat még hűtőházakban is tárolják, amiért bérleti díjat kell fizetni.

Az Economx korábban megírta, hogy Magyarországon mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében.

Orosz hadifogságból hazatérő erdész hozta a fenyőmagokat

A surdi fenyvesek története Petrzilka Károly erdészmérnök nevéhez kapcsolódik, aki 1915 februárjában esett orosz hadifogságba. A fenyőmagvakat onnan hozta haza és szétosztogatta a faluban.

Majd kiderült, a helyi klíma és a föld is kitűnően alkalmas a termesztésre, ám ne higgye senki, hogy nincs sok gond a fenyőfákkal.

A fenyőfát három éves korában ültetik el, addig kis, földdel töltött ládákban, dobozokban nevelik. A földet ültetéshez elő kell készíteni, tárcsázni, és évente legalább ötször kaszálni kell. Sőt, a fákat nyírják is, hogy szabályos legyen az alakjuk, és egyik oldalra se billenjen el a karácsonyfa a talpban.

A fenyőfatermesztés olyan, mint bármelyik másik mezőgazdasági munka: nyolc-tízévente aratják, ennyi kell például a nordmann fenyőnek, hogy elérje a másfél-kétméteres magasságot. Az emberek keresik a lucfenyőt, az ezüstfenyőt is, ám a nordmann egyeduralkodó azon egyszerű oknál fogva, hogy két hónapig sem hull le a levele a fűtött szobában.

  1. a nordmann fenyő métere 6000-8000 forint;
  2. az ezüstfenyőé 5000 forint körül;
  3. a lucfenyőé 4000-5000 forint között alakul majd.

Kanász János kiemelte: a fenyőtermesztés nem erdőirtás, például minden 100 ezer eladott fa után 130 ezer újat ültetnek.

Bár a gazdasági nehézségek mindenhol éreztetik a hatásukat, egyelőre nem történt jelentős áremelés, és ebben az is szerepet játszik, hogy a magyarok nem spórolnak a fenyőfán. 

Lucfenyő – jellegzetes illata miatt ezt tartják a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű, de közismert, hogy tűlevele a meleg lakásokban hamar lehull.

Ezüstfenyő – a „lucfenyő” nemzetség tagja. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent.

Nordmann – A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevele puha, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullik. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad.