A válság hatására nemcsak Magyarországon, más kelet-közép-európai országokban is lassult a külföldi működőtőke (FDI) beáramlása, ennek ellenére még mindig előkelő helyet foglalunk el a térségben. A tavalyi harmadik negyedéves adatok alapján 76,4 milliárd euró volt az FDI magyarországi állománya, ami a GDP arányában a legmagasabb a régióban, egy főre vetítve pedig a második legmagasabb érték. A Magyarországon végrehajtott közvetlen tőkebefektetések állományának 76,4 százaléka az Európai Unió államaiból, ezen belül 24,9 százaléka Németországból származik.
Hatott az alapkamat csökkentése
Bár az utolsó negyedéves adatok még nem állnak rendelkezésre (azokat március 31-én teszi közzé az MNB), az eddigi folyamatok alapján arra lehet következtetni, hogy az előző évi rekord után − Lengyelországhoz hasonlóan − tavaly negatív volt a külföldi közvetlen működőtőke beáramlása. Ez jórészt a vállalatközi hiteleknek köszönhető, ahol nagy kiáramlás figyelhető meg. Ezen belül a vállalatok tőketartalékai csökkenhettek jelentős mértékben. Nagy valószínűséggel mindez a magyar jegybanki alapkamat mérséklésének és az állampapírhozamok csökkenésének tudható be, mivel a reálgazdaságban nem történt olyan esemény, ami magyarázatot adna a folyamatra − mondta lapunknak Hunya Gábor, a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet kutatója. A külföldi pénzintézetek magyarországi leánybankjainak feltőkésítése tavaly is folytatódott, ami tőkebeáramlásként jelentkezik a statisztikákban.
A befektetések fele az iparba irányul
A külföldről érkező működőtőke reálgazdasági hatásának szempontjából fontosabb, a termelésbe érkező befektetések, a bejelentett új, zöldmezős ipari beruházások tekintetében Magyarország változatlanul jól áll. Hunya Gábor szerint ebben a kormány gazdaságpolitikája is közrejátszik, ami alapjában véve kétirányú. A különadók kivetésével a banki, pénzügyi szférát és az egyes kereskedelmi-szolgáltató ágazatokat terhelték, miközben az ipari, illetve feldolgozóipari és bizonyos szolgáltatóipari szegmensekben a kormány továbbra is támogatóan lép fel a befektetéseket illetően. A statisztikák is ezt igazolják: míg 2011-ben és 2012-ben a külföldi zöldmezős beruházások 37 százaléka a feldolgozóiparba érkezett, tavaly ez az arány 46 százalékra ugrott. A legtöbb beruházási projektet vonzó államban, Lengyelországban csak húsz, míg Romániában tíz százalék ez az arány. Az elmúlt években stagnáló belföldi kereslet miatt egyébként sem volt logikus érv a kiskereskedelmi és a szolgáltató szektor bővülésére, vagyis a beruházási tevékenység növelésére ezekben a szegmensekben. A feldolgozóipar területén bejelentett beruházásokban Magyarország toronymagasan vezet a térségben, míg az összes bejelentett projektet tekintve lemaradt. Romániában például a terjeszkedő kiskereskedelmi láncok vagy éppen a felfutó szél- és napenergia-beruházások fűtik ez utóbbi statisztikát − magyarázza a kutató. Magyarországon az exportvezérelt ágazatokban továbbra is jelentős tőkebeáramlás megy végbe, ami a külkereskedelmi statisztikában is visszaköszön a növekvő exporttöbblet formájában.
Tőkemozgásokat mutat az FDI
Nehéz ugyanakkor messzemenő következtetéseket levonni az egyes országokba érkező FDI alapján. Azokban az államokban, ahol már magas az FDI aránya − mint például a visegrádi országokban −, az éves statisztikák nem csak az állóeszközberuházás-célú tőkemozgást tükrözik, ezért azt nem mutatják meg, mennyire szeretik a külföldi befektetők az adott piacot − hangsúlyozta Hunya Gábor. Ennek megítélésére alkalmasabb a fent említett, zöldmezős beruházásokra vonatkozó statisztika. A WIIW kutatója szerint az FDI-nek általában két ellentétes megítélése van. Az első az, hogy ez a gazdasági fejlődés motorja: az országok között egyfajta "szépségverseny" zajlik, hogy melyikhez áramlik több működőtőke. A második értelmezés szerint viszont az FDI beáramlásával nehéz helyzetbe kerülnek a nem kellően versenyképes hazai kis- és közepes vállalatok. A külföldi tőkejövedelem nagyobb része pedig kiáramlik, vagyis a profitot jórészt elviszik az országból. Bár az is igaz, hogy a befektetők egyre kisebb haszonra tesznek szert, mivel 2007 óta folyamatosan csökken a régiós profitráta. Ez 2012-ben 7-8 százalék körül volt Magyarországon és Lengyelországban, illetve 10 százalék felett Csehországban. A tőke viszont azért érkezik egy országba, mert ott profitot szeretne termelni − tette hozzá a szakember.
Szerző: Wiedemann Tamás