A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint

  • a klímaváltozás,
  • a magas kézimunkaerő-igény miatt egyre kisebb területen foglalkoznak Magyarországon bogyós gyümölcsökkel.

Ezek hazai termesztése az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, annak ellenére, hogy a fogyasztók és a feldolgozóipar részéről is lenne igény rájuk, és

Kapcsolódó

az éghajlatváltozás ellenére lenne lehetőség az ágazat fejlesztésére. A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges

  • a nemesítésben,
  • a fajták megválasztásában,
  • a növényvédelemben,
  • illetve a teljes termesztéstechnológiában. 

Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. A legújabb technológiák, mint a drónos permetezés vagy az adatalapú területválasztás új perspektívákat nyithatnak az ágazat előtt – vélekednek a szakmai szervezetek.

Ebben az évben a meleg tél és az enyhe tavasz hatására a legtöbb gyümölcsfajnál körülbelül 10-14 nappal a szokásos szezonkezdet előtt már elindult az idény, így

  • a málna,
  • a szeder,
  • a ribiszke
  • és a köszméte is korábban érésnek indult.

A NAK és a FruitVeB szerint idén közepesen jó évjárat várható bogyós gyümölcsökből.

  • Málnát már csak elszórtan termelnek az országban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés, az gyakorlatilag a kiskertekbe szorult vissza. Ennek hátterében az éghajlatváltozás mellett a kézi betakarítás miatti nagy munkaerő-igény, illetve a magas munkaerőköltségek állnak a NAK-FruitVeB szerint.
  • A ribiszke-termesztés jobb helyzetben van, mert a gépesített betakarítás teljesen kidolgozott. Nagyságrendileg 1000 hektárnyi területen folyik a termesztése, hektáronkénti 6 tonnás termésátlaggal. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban, a hektáronkénti termésátlagok jóval magasabbak a ribiszkénél, jó terméskötödés esetén hektáronként 10-20 tonna között változik.
  • A köszméte termesztése tíz évvel ezelőtt 100-150 hektáron zajlott most alig éri el a 10 hektárt, viszont a tavaly előtti rendkívüli aszályos időszakot leszámítva, az utóbbi öt évben a hektáronkénti termésmennyiségek a 25-30 tonnát is elérték, ami a technológiai színvonal jelentős emelkedését mutatja.

Hagyományosan Nógrád vármegye területe a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több része is kiváló adottságokkal rendelkezik a bogyósok termesztéséhez - derül ki a szakmai szervezetek elemzéséből, amelyet az MTI foglalt össze.