Az egész azzal kezdődött, hogy Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökéhez, felidézve annak az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén 2022. december 5-én elhangzott gondolatait. 

„Az élelmiszeriparon, valójában a mezőgazdaságon belül van még egy nagyon pontosan kivehető sebe a magyar gazdaságnak, egy sérülékenysége, ez az öntözés, mondanám, hogy teljes hiánya. Azt mindannyian láttuk, hogy 1,3 millió hektárról jelentettek aszálykárt. Úgy gondolom, hogy a gazdák nem véletlenül jelentenek aszálykárt, az valódi kár. Ugyanakkor a teljes megművelt területeknek – ez háromszorosa az aszálykár által sújtott területnek – csak 4 százalékán készültünk fel az öntözésre, és ennek is csak kicsivel több mint a felét öntözzük. A 2010-2022 közötti időszakban évente átlagosan a GDP 0,6 százalékát veszítettük el azért, mert nem öntözünk. Magyarországról több víz megy ki, mint bejön, miközben vízben gazdag ország lennénk elvileg.

Kapcsolódó

A gazdaságtörténet példátlannak fogja találni azt a hibát,

hogy egy még mindig részben agrárország, annak ellenére, hogy csak 4 százaléka a teljes bruttó hazai terméknek a mezőgazdasági teljesítménye, nagyobb, ha az élelmiszeripart, illetve a turizmust is beveszem, hogy ez a még mindig valójában agrárország nem él az öntözés egyébként kitűnő lehetőségével. Évi 200-400 milliárd forintot veszítettünk az elmúlt 12 évben azért, mert nem öntözünk” – figyelmeztette Matolcsy György már két évvel ezelőtt a döntéshozókat. 

A politikus ezután arra volt kíváncsi, hogy a jegybank elnök most is

  • egyetért-e azzal, hogy a gazdaságtörténet példátlannak fogja találni azt a hibát, hogy hazánk nem fordít elég figyelmet a vízgazdálkodásra, öntözésre, illetve hogy
  • hazánk vízgazdálkodásának optimalizálása (a víz hasznosítása, újrahasznosítása, a 20 százalék körüli hálózati veszteség csökkentése, az egyre gyakoribb villámárvizek kezelése) nemzeti érdek.

Matolcsy György válaszában egyrészt felidézte, hogy az MNB több kiadványában, elemzésében is felhívta már a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodás és az öntözés kiemelt jelentőségű nemzeti érdek. Sőt, a jegybank több esetben javaslatot is megfogalmazott a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés érdekében. Ugyanis a vízgazdálkodás és az öntözés terén megfigyelhető folyamatoknak hatása van a gazdaságra és a mindennapjainkra egyaránt. Elég csak az egyre gyakoribb aszálykárokra, illetve azok természeti és anyagi következményeire gondolni – írta Matolcsy György. 

Figyelmeztetett, hazánkban alacsony az öntözésre felszerelt területek aránya a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken belül. Mint írta, a FAO adatai szerint ennek aránya 4,6 százalék volt 2021-ben, ami megegyezik a 2000-es évek eleji mértékkel, valamint számottevően alacsonyabb az uniós éllovasok (Olaszország, Hollandia, Görögország) 50 százalék közeli értékénél. 

Matolcsy György szerint a hatékony vízgazdálkodást indokolja, hogy

hazánk külső forrásból érkező vizeknek való kitettsége a legmagasabb az Unióban.

A teljes megújuló vízkészletünk a hetedik legmagasabb az EU tagországainak a rangsorában (10.711 köbméter per fő per év 2021-ben), ennek a vízkészletnek a 94 százaléka azonban külföldről érkezik. Emiatt

Magyarországon a belső megújuló vízkészlet a második legalacsonyabb (618 köbméter per per fő per év) a tagországok között.

Hazánk tehát a belső vízgyűjtő területeit tekintve inkább vízhiányos országnak számít.

További kihívást jelent, hogy hazánk éves vízmérlege  tartósan negatív, mivel több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik, valamint a belső megújuló vízkészletünk legfőbb forrása a lehulló csapadék, melynek eloszlása térben és időben nagyon egyenlőtlen

– írta.

Összegezve, a vízgazdálkodás és az öntözés fejlesztése támogatná a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképeségét.

Egyébként a Magyar Nemzet Bank már a 2022-es Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja című kiadványában is figyelmeztetett arra, hogy bár hazánkban az öntözésre már alkalmas mezőgazdasági területek felét öntözik,

a teljes mezőgazdasági terület mindössze 5 százaléka öntözhető.

Ezért már akkor is javasolták egy célzott állami program indítását a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Nyírség mezőgazdasági vízháztartásának fejlesztésére, ezekben a térségekben az öntözött területek arányának növelésére. A jegybank elemzői szerint a folyamatban lévő öntözésfejlesztési projektek újabb körének indítása és a víztakarékos öntözési eljárások fejlesztésébe, elterjesztésébe való állami bekapcsolódás lendületet adhat e cél elérésének. 

Szintén javaslatot fogalmaztak meg a hazai tulajdonú élelmiszeripari értéklánc létrehozására, amely a termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelmi eladásig terjed és versenyképes alternatívájává válhat más élelmiszeripari értékláncoknak.

A kiadványban felidézték,

a magyar ivóvíz hálózat 86 százaléka elavult, ezért ellátásbiztonsági szempontból kockázatos.

A Magyar Víziközmű Szövetség szerint a legkritikusabb állapotban lévő vezetékhálózat rekonstrukciójára legkevesebb 1500 milliárd forintra lenne szükség. A jegybankban úgy látták, hogy pályázatok kerültek kiírásra az elmúlt években a hazai víziközmű hálózat felújítására, de ezek eseti jellegűek voltak és nem követtek területi szintű tervezést. „Javasoljuk az országos víziközmű hálózat felújítását a legkockázatosabb szakasztoktól a kevésbé kockázatos hálózati szakaszok felé haladva, a területi szempontokat is figyelembe véve. Például évente minden megyében a hálózat legkockázatosabb 10 százaléka újuljon meg” – derül ki a Matolcsy György által is jegyzett dokumentumban.