Ungár Péter (LMP) azután fordult az MNB-hez, hogy korábban a kormányzat részéről nemleges választ kapott. Ugyanis a csok és a babaváró hitelek kapcsán csak addig tart a kedvező kamatkörnyezet, ameddig a házasság érvényes, illetve nem csúsznak ki a párok, a gyermekvállalás határidejéből. 

A zöld párt társelnöke korábban írásban fordult kultúráért és innovációért felelős miniszterhez, emlékeztetve a tárcavezetőt, előfordulhat, hogy az érintettek elválnak, vagy valamilyen okból nem születik a vállalt gyermek.

Kapcsolódó

A politikus két kérdést intézett Csák Jánoshoz:

  1. Hány érintettnek kellett az otthonteremtési kedvezményt, kamatokkal együtt visszafizetnie, mert értékesítették az ingatlant?
  2. Hány büntetőkamattal történő visszafizetés van azért, mert a házasságukat felbontották, vagy nem teljesítették a gyermekvállalást?

A miniszter nevében válaszoló Vitályos Eszter államtitkár azonban arról tájékoztatott, hogy az Ungár Péter által kért bontásban

nem állnak rendelkezésre adatok, és erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség sincs.

Ez pedig azt feltételezi, hogy a kormányzat nem követi, hány magyar család jutott bajba azzal, hogy elvált és/vagy nem érkezett meg a gyermekáldás. 

A hitelintézetek működése során azonban keletkeznek erről információk, amelyek meggyőződésem szerint közérdekű információk – írta Ungár Péter a jegybank elnökének, Matolcsy Györgynek. Az LMP-s politikus szerint a Magyar Nemzeti Bank pedig működteti a jegybanki információs rendszerét, azon belül pedig külön statisztikai rendszert, továbbá a jegybank törvény értelmében "Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére" vonatkozó információkat. 

Erre tekintettel arra volt kíváncsi Ungár Péter, hogy a Magyar Nemzeti Banknál rendelkezésre állnak-e arról adatok – a hitelintézetek adatszolgáltatása okán –, hogy 2016 és 2022 között évenkénti bontásban mennyi csok-visszafizetési kötelezettséget érvényesítettek a

hitelintézetek.

A Magyar Nemzeti Bank nem kezel arra vonatkozóan adatot, hogy a hitelintézetek mennyi csok-visszafizetési kötelezettséget érvényesítettek az elmúlt években

– válaszolta Matolcsy György. A jegybank elnöke szerint a hitelintézetek a Magyar Államkincstár részére teljesítenek adatszolgáltatást a csok kapcsán. 

Ugyanakkor az MNB kiemelten foglalkozik az otthonteremtési- és családtámogatási programok követésével a lakás- és hitelpiaci vonatkozásaik miatt. Sőt, Matolcsy György a támogatásokkal kapcsolatban 2023 novemberében további adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a Magyar Államkincstár részére, ezen adatok beérkezése és feldolgozása a következő hetekben kezdődik meg. Ugyanakkor, ez az adatszolgáltatás szintén nem terjed ki a hitelintézetek által érvényesített visszafizetésekre – tette hozzá az MNB vezetője. 

A végső csok

A véglegessé vált rendeletszöveg alapján egészen biztossá vált, hogy a támogatási összeg igényléséhez kötelező lesz a gyermekvállalás, és az is, hogy a maximális hitelösszeg megállapításakor a meglévő és a vállalt gyermekekkel is számolni fognak.

Ugyanakkor 2024. március 31-ig még beadható lesz a hitelkérelem úgy is, hogy a 2024. január 1-et követően született vagy örökbefogadott babák vállalt gyermekként legyenek figyelembe véve. Vagyis így további gyermek vállalása nélkül is megkaphatják a családok a kölcsönt. Ezen kívül, a futamidő alatt érkező újabb babánál pedig már járhat gyermekvállalási támogatás, vagyis a 10 millió forintos tartozáselengedés is.

Ehhez kapcsolódik az a kitétel is, amit már a rendelettervezetből ismertünk, hogy átmeneti rendelkezésként 2025. december 31-ig egy házaspár akkor is jogosult a CSOK Pluszra, ha a feleség már elmúlt 41 éves, amennyiben az igényléskor legalább 12 hetes magzatot tudnak igazolni.