Nem az iskolaépítés segít a magyar gazdaságon: beválik Lázár János jóslata

Januárban az ipari termelés volumene 3,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,1 százalékkal csökkent – erősítette meg az első becslését a KSH. Ez azt jelenti, hogy az ipari termelésünk – ami a növekedésünkre is rányomta bélyegét –

lényegében három éve stagnál, fél éve pedig zsugorodik, és elemzők szerint rövid távon ebben nem várható javulás sem.

Hasra esve

Kész szerencse, hogy az ipari termelésünk, így az építőipar állapota is felmerült a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai ütközőjének teret adó kerekasztalnál. Így megtudhattuk, hogy a közgazdászok egyelőre nem tudnak megegyezni abban sem, hogy a magyar gazdaságra vajon jellemző-e a prociklikusság, valamint nevezhetjük-e magasnyomású gazdaságnak. 

Váczi István, a G7 főszerkesztője például azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a kormányzat akkor önti a pénzt a gazdaságba, amikor az jól megy. Amikor amúgy is voltak piaci megrendelések, akkor kezdett stadiont építeni, akkor újította fel a Kossuth teret. Miután az építőipari kapacitások több mint a felét az állam kötötte le, elszálltak az árak. Aztán amikor beütött a válság, egyszerre fogyott el az összes megrendelés, a piaci szereplők nem fejlesztettek, az állami forrás pedig elapadt. Váczi István szerint pedig ezt követte a csődhullám és a szakemberek kivándorlása. 

Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense szerint ez a kérdés ugyanolyan, mint amikor a közgazdászok azon vitatkoztak, hogy unortodox-e a magyar pénzügyi politika. Szerinte ugyanis ortodox lépésnek számít például az adócsökkentés, vagy épp a multik állami támogatása. Úgy véli, ez a helyzet a magasnyomású gazdasággal is. Ugyanis ha megvizsgáljuk a költségvetés kamatkiadások nélküli elsődleges egyenlegét 2016 és 2018 között, akkor azt látjuk, hogy nulla közeli az egyenleg. Ez pedig arra bizonyíték, hogy nem fűtötte a gazdaságot a kormányzat, nem volt jellemző a prociklikusság - magyarázta.

A magasnyomású gazdaság legegyszerűbb definíciója, hogy bár van egy termelési szint, de arra még rá is tol pénzt a kormányzat. Ez Pogátsa Zoltán szerint olyan, mintha egy egy pályán rohangáló focistát az edzője még különböző szerekkel doppingolna is. 

Most viszont az történt, hogy a focista hasra esett, és elkezdett a gyepen fekvőtámaszozni, mintha előtte is ezt csinálta volna

- folytatta a közgazdász. A kamatszint az egekben, megszűnt a piaci hitelezés, a magyar állam kezdett finanszírozásba, de ezt a működést nem nevezhetjük valódi gazdaságnak, csak helyettesítünk - tette hozzá Pogátsa Zoltán. 

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője arra az egyszerű gazdasági tényre hívta fel a figyelmet a prociklikusság kapcsán, hogy az törvényszerű, hiszen ha csökkenek a bevételek, és növekednek a kiadások, akkor hiány alakul ki. Az építőipar a leginkább prociklikus ágazat, bármelyik ország bármely ipara megérkezné, ha a kamatok nulláról huszonöt százalékra emelkednének - utalt az építőiparunk leállására. Ugyanakkor annyival árnyalta a helyzetet, hogy nem is lett volna észszerű 25 százalékos kamatszinten befektetni.

Azt ugyanakkor kiemelte, hogy

megrendelőként az államnak több lehetősége van a ciklikusság tompítására. Az építőiparban jól jöttek volna az állami megrendelések a válság alatt

- fogalmazott az MCC munkatársa. 

A 2024-re vonatkozó kérdésre vonatkozó kérdésre Sebestyén Géza szerint évvégére leadhatjuk Szlovéniát, Görögországot és kis szerencsével Észtországot is. Ezt többek között azzal magyarázta, hogy sem állami, sem egyéni szinten nem vagyunk eladósodva, mint például Románia, ahol a fogyasztást hitelből fedezik, és ezért tünhet úgy, hogy nagyobb a vásárlóparítás. Nagyon sok megtakarításunk van, és egyelőre kivárnak a magyarok a fogyasztás felpörgetésével - tette hozzá. 

Jövőre már tényleg jobb lesz!

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója is úgy látja, hogy 2024 a növekedésről fog szólni, a 2-3 százalékos gazdasági bővülés biztosnak tűnik, de akár négy százalékos is lehet. Ennek feltétele a reálbérnövekedés, illetve az is, hogy visszatér a fogyasztás, a költségvetés pedig egyensúlyibb közelibb lesz. 

Váczi István az idei év egyik legfontosabb gazdasági kérdése a forint árfolyamának alakulása lesz. Ezt pedig nagyban befolyásolja majd kormány és a jegybank közötti vita, valamint az is, hogy ki követi Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnöki székében. 

A négyszáz forintos euróárfolyamszintet Pogátsa Zoltán is szimbolikus határnak nevezte, amely fölött a piacok könnyen besorolhatják a magyar fizetőeszközt az olyan válságban lévő devizák közé, mint amilyen a török, vagy az argentin. Ő viszont pesszimista 2024-gyel kapcsoltban a növekedés nem indult be, az érdemi piaci hitelezéshez legalább ötszáz bázisponttal csökkenteni kellene az alapkamatot, a helyzetet pedig csak nehezíti, hogy a 2,9 százalékos költségvetési hiánycélt is eltolták két évvel. 

Szerinte 2025 lesz az az év, ami rendezni tudja a magyar gazdaság helyzetét. Pogátsa Zoltán ezt azzal magyarázta, hogy csak jövőre kezdenek termelésbe hazánkba termelő autóipari óriások, a CATL, a BMW, illetve a BYD.

- fogalmazott. 

 

Nem iskolának való vidék

Emlékezetes, Lázár János az Economx érdeklődésére február végén elismerte, most is vannak olyan állami beruházások, ahol csökkentenie kell a 2024-re jutó kiadásokat. Leszögezte, nem tudja megígérni az építőipar számára, hogy 2024-ben jelentős számú új beruházást indít a kormányzat.