A népi hiedelem szerint amennyiben június 8-án, Medárd napján esik, akkor a következő negyven napon keresztül is esni fog. Viszont ha Medárdkor nem esik az eső, negyven napnyi szárazságra kell számítani.

Hogy idén mi várható? Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hivatalos előrejelzése alapján csütörtök éjfélig felhőszakadás, zivatar, valamint villámárvíz is előfordulhat az ország területén.

Szerdán és csütörtökön országszerte alkalmasak lesznek a légköri feltételek a zivatarok kialakulásához, egy adott pont felett akár több alkalommal is előfordulhatnak. Mindkét nap inkább a délutáni, esti órákban várható az eső.

A villámárvíz veszélye szerda a középső megyékben, csütörtökön az Északi-középhegység térségében a legnagyobb, de felhőszakadás másutt is lehet. Átmeneti szélerősödés, kisméretű jég sem kizárható a zivatarok környezetében.

Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző

A klímaváltozást vizsgáló hazai tudományos műhely, a Másfélfok kutatói kiderítették, hogy az 1971–2022-es magyarországi csapadékadatok fényében mennyire állja meg a helyét a Medárd napi népi hiedelem.

Kis Anna, meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa végül arra jutott vizsgálatában, hogy az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat nem igazán állja meg a helyét. Az 1971–2022-es adatok alapján hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás.

Pár apróbb területen igazolódhat a Medárd napi hiedelem: például Békéscsaba vagy Zsámbék mellett nagyobb arányban vált be, ám ebből nem áll össze országos trend és szintén nem lehet messzemenő következtetéseket levonni belőle.

A Medárd utáni negyven napban azonban nőttek a nagycsapadékok: 1997–2022-ben több volt a 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest. A növekedés elsősorban az Alföld középső területein, valamint a Dunántúl északkeleti felén látható.

A tendenciát a jövőre vonatkozó modellszimulációk is alátámasztják, miszerint a következő évtizedekben szélsőségesebb csapadéktevékenységre számíthatunk. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, ugyanakkor több lesz az extrém, nagycsapadékú nap, amikor rövid időn belül egyszerre hullik le nagyobb mennyiségű eső. Míg ezzel párhuzamosan hosszabbá válnak az egybefüggő száraz időszakok.

Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező – figyelmeztet a Másfélfok Medárd-napi tanulmánya. 

A Kékestetőn 122 milliméter eső esett egy nap alatt

Megdőlt a napi csapadékrekord kedden: Kékestetőn 122 milliméter eső esett egy nap alatt – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat. Júniusban 60-80 milliméter eső esik átlagosan, ám most a sorozatban érkező csapadékgócokból több mérőállomáson is a havi csapadékmennyiséget elérő, vagy azt meghaladó mennyiséget mértek, esetenként egy-két óra alatt. A meteorológiai szolgálat mérőállomásai kedden 100 milliméternél is több esőt regisztráltak Baján (101,7 milliméter) és Kékestetőn (111,3 milliméter), azonban az egyik észlelőjük Kékestetőn 122 millimétert mért, ezzel pedig megdőlt a napi csapadékrekord. A régi rekordot, 120 millimétert 1951-ben, a Somogy vármegyei Homokszentgyörgy-Mariettapusztán mérték.