A legutóbbi népszámlálás óta több mint 330 ezer fővel csökkent Magyarország népessége, miközben a KSH legújabb előrejelzése szerint 2050-ig további, közel 1 millió fős csökkenés valósulhat meg – írja a Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent elemzésében Asztalos Péter.

A fenntartható gazdasági felzárkózás ugyanakkor nehezen valósítható meg csökkenő népességszám mellett, így egy új demográfiai program, azaz egy Demográfia 2.0 megvalósítása támogathatja a demográfiai fordulat elérését – írja a szakértő. 

Kapcsolódó

Felidézi, hogy a 2022-es népszámlálás végleges adatai alapján Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, ami 334 ezer fővel marad el a legutóbbi, 2011-es népszámlás során mért értéktől. A népességfogyás mértéke ráadásul gyorsult: míg 2001 és 2011 között 2,6 százalékkal, addig az elmúlt évtizedben 3,4 százalékkal csökkent hazánk népessége.

A népességszám alakulása jelentős eltéréseket mutat az ország egyes régióiban:

  • míg Békés vármegyében 12,4 százalékkal csökkent a népesség,
  • addig Pest vármegyében 9,5 százalékos növekedés következett be. 

Magyarországon a termékenységi ráta 2011-ben érte el a történelmi mélypontját (1,23), ahonnan a kiterjedt családtámogatási rendszernek és a kedvező gazdasági környezetnek köszönhetően folyamatosan emelkedett 2021-ig (1,59). 2022-benugyanakkor egy évtized emelkedése után ismét csökkent a ráta. Ez azt is jelentette, hogy 2011 és 2021 között hazánkban emelkedett a 2. legnagyobb mértékben a termékenységi ráta az Európai Unióban. Előre tekintve azonban még legalább ugyanekkora emelkedésre lenne szükség a népességcsökkenés megállításához és a társadalom hosszú távú fenntarthatóságához szükséges 2,1-es szint eléréséhez. A demográfiai fordulat feléig tehát már eljutott Magyarország a 2010-es évtized során. 

Egészségügyi fordulat kell

Ugyanakkor a szakember szerint célszerű lenne, hogy az otthonteremtési támogatások átalakítása során a korábbinál nagyobb hangsúly kerüljön a fiatalok első önálló lakhatásának elősegítésére, valamint a halálozások számának csökkentésére. Növelni kell a lakosság egészségtudatosságát, érdemes segítséget nyújtani az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás megvalósításához, illetve meg kell erősíteni a prevenciós rendszert. Valamint fontos lenne, hogy az első gyermekek még a nők 30 éves kora előtt megszülessenek.

Új jogszabályok a lombikkezeléseknél

November 2-ig társadalmi vitára bocsátotta a kormány a lombikkezelésekről szóló szabályozást. Ebben felsorolják a megyei meddőségi szakambulanciákat, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végeznek - vette észre a hvg.hu.  A társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza, a petesejt-donáció és a genetikai vizsgálatok kérdéséhez azonban nem nyúl. A kormány ettől az intézkedéstől is azt várja, hogy több gyerek születik majd.

Vármegyei meddőségi szakambulanciák: 

  • a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház;
  • a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház;
  • a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház;
  • a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház - Rendelőintézet;
  • az Észak-budai Szent János Centrumkórház;
  • a DUNAMENTI REK Kft.;
  • a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház;
  • a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház;
  • a Békés Vármegyei Központi Kórház;
  • a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház;
  • az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórház;
  • a Debreceni Egyetem Klinikai Központ;
  • a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ;
  • a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ;
  • a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ.

Új meddőségi szakambulanciák nyílnak

A jogszabálytervezet nem számít meglepetésnek, korábban a szakmának is bemutatta azokat az ágazat átalakításával megbízott Humánreprodukciós Intézet vezetője Vesztergom Dóra. 

A szakember korábban a Portfoliónak azt mondta, hogy orvosi szempontból sokkal nagyobb szövődménnyel jár egy ikerterhesség, ilyenkor a koraszülés kockázata nagyon magas, és a gyerekeknek nemcsak funkcionális, de kognitív károsodása is lehet a későbbiekben.

A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudják a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9,6 millió fő volt, az előző, 2011-ben tartott népszámlálás óta 334 ezer fővel csökkent a népesség száma.

Beszélt arról is, hogy az általa vezetett intézet az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozik. A tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, és az a cél, hogy a következő három évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot szeretnének nyitni a kelet-magyarországi régióban. Jelenleg 13 asszisztált államilag finanszírozott reprodukciós centrum működik Magyarországon.

Megalakul a Demográfiai Kerekasztal is

A Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg az is, hogy Novák Katalin létrehozza a Demográfiai Kerekasztalt, mint az állami és a civil szféra, valamint a tudományos világ képviselőinek együttműködésén alapuló konzultatív és javaslattevő fórumot.

Az államfő szerint Európa történelmi demográfiai kihívásokkal szembesül, meggyőződve arról, hogy bár Magyarország élen jár e kihívások elleni küzdelemben, de további hathatós intézkedésekre van szükség a demográfiai fordulat eléréséhez.

A kerekasztalra az államfő felkérte:  

  • a kormány miniszterelnök által kijelölt tagját;
  • a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
  • a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
  • a Központi Statisztikai Hivatal elnökét;
  • a Magyar Államkincstár elnökét;
  • a Magyar Nemzeti Bank elnökét;
  • a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét;
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát;
  • a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatóját;
  • a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökét;
  • a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost;
  • a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét;
  • a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökét;
  • az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnökét;
  • a Budapesti Korai Fejlesztő Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Óvoda intézményigazgatóját;
  • Demény Pál György demográfust és Marton Zsolt püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnökét arra, hogy a Demográfiai Kerekasztal munkájában állandó tagként vegyenek részt;
  • a családokért felelős államtitkárt a Demográfiai Kerekasztal titkári feladatainak ellátására.

A Demográfiai Kerekasztal tagjait és titkárát az e minőségükben végzett tevékenységükért díjazás, költségtérítés nem illeti meg.