Ez az összeg két okból jelentős: egyfelől jelentős hatást gyakorolhattak általa az országgyűlési választás eredményére és a nyilvánosságra, másfelől például a Deák Dánielt és a Dér Stefit felvonultató Megafon önmagában több pénzt kapott így, mint amennyi állami kampánytámogatást kapott a teljes ellenzék – jegyzi meg oknyomozó cikkében a 24.hu.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenleg 3-3,5 milliárd forint körüli összeget keres az ellenzéki pártokon, de keresi a fogást a Karácsony Gergely vezette 99 Mozgalmon is.
A kormányoldalon azonban még ennél is nagyobb összegekről van szó, a cikk szerint pedig még kevésbé lehet ezeknek a pénzeknek az irányát követni.
Márpedig óriási a hatása a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Megafon körüli csapatnak a közbeszédre. A lap kereste az érintett szervezeteket, hogy fedjék fel a támogatókat és az adományozókat, ám ezt nem tették meg.
További érdekesség, hogy ezek a szervezetek a 2010-es évek elején még pár száz milliós összegeket kaptak, ezek mostanra milliárdokká duzzadtak. A pénzeket tényfeltáró munkák elvégzése céljából kapták.
Az első kiszervezett kampányokat, továbbá az elmúlt évek Békemeneteit a CÖF szervezte 2010 után. A jogi alapot ehhez az adta meg, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét követően átalakított a kampányfinanszírozás szabályait. A módosítások pedig nem rendelkeztek az alapítványok és közhasznú társaságok szerepéről, vagyis a kampány bizonyos elemeit a kormány kiszervezhette. A 2014-es választást megelőző kampány még csak 250 millió forint volt, mostanra ennek a tízszereséről van szó.
A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak a bírósági beszámolón csak egyetlen helyen kell feltüntetnie azt az összeget, hogy mennyi adomány érkezett a szervezethez – ennél több információt nem kell megadnia.
A 24.hu ugyanakkor megjegyzi, hogy jellemzően rejtett, magányszemélyektől, állami cégektől, valamint a Fidesz alapítványától származó adományokból származott eddig a CÖF bevétele.
Ezek legnagyobb részt magánadományok, kisebb részben pedig olyanoktól származó pénzek, akiknél nincs feladó megjelölve. A 2010-es évek óta több mint kétmilliárd forint érkezett be a CÖF-höz ebben a formában a lap szerint.
A Megafon
A kormánnyal szimpatizáns Megafont 2020 elején indították el, miután a 2019-es önkormányzati választásokon a vártnál rosszabbul szerepeltek a kormánypártok. Ennek az oka Borkai Zsolt szexbotránya mellett többek között az volt, hogy a közösségi médiában jóval kisebb szerepet töltött be a Fidesz-KDNP, mint az ellenzéki pártok.
A befutott influenszerek mintájára a Megafont egy csapat kormányszimpatizáns fiatal, köztük Rákay Philip, Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf és Déri Stefi töltötték meg, eleinte leegyszerűsített, a Facebookon megjelenő, az ellenzéki pártokat lejárató videókkal.
A szervezet korábbi közlése szerint nem kap közpénzt, és jobboldali üzletemberek támogatják. 2022-ben 2,76 milliárd, 2021-ben 2,34 milliárd 2020-ban pedig 250 millió forint érkezett be hozzájuk.
Azonban sem az Aktuális Média, sem a Megafon nem fedte fel, pontosan honnan van a pénz. A két rokonszervezetet Filep Dávid köti össze, akinek nemrég végelszámolás alá került az egyszemélyes vállalkozása.
A kormányközeli gépezet legapróbb szeletét a Budapest Beszél nevű Facebook-oldal teszi ki, ami 81 millió forintért hirdetett 2021 óta a közösségi oldalon. Ennek a felületnek a célja elsősorban az volt, hogy Karácsony Gergely főpolgármestert támadja. Azt azonban nem tudni, milyen jogi személy áll mögötte.
Az oldal videóiban Csapó Harold Dávid volt óbudai fideszes képviselő tűnik fel, akinek cége, a Harold Productions pármilliós bevételt termelt tavaly a lap szerint. A képviselőt korábban súlyos manipulációval vádolták.
A lap szerint a felsorolt szervezetek beazonosíthatatlan eredetű támogatásainak a teljes összege 8 milliárd 273 millió forint.
Ám ez vélhetően nem a teljes, a kiszervezett kampányokba befolyt összeg. Ezzel szemben Márki-Zay Péter közlése szerint az ellenzéki összefogás állami forrásokból származó kampánytámogatása nagyjából 1,2 milliárd forint lehetett.