A múlt év végéig több mint 50 milliárd forint többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók. Az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya szerint az ágazat a költségek áthárítása miatt bankadót, telekommunikációs adót, továbbá az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat is megfizeti, ráadásul 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékdíjat (neta) is. Általános, hogy az élelmiszeripar − az agrárium és a kereskedelem szorításában − a többletterheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el munkáját az ágazatban. A magyar élelmiszer-gazdaság jövőjét illetően meghatározó szerepe lesz annak, hogy az ágazat 2014−2020 között mekkora összegű és milyen célokra felhasználható európai uniós forrásokhoz juthat. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) tegnapi közleményében felajánlja együttműködését a kormánynak egy olyan élelmiszer-gazdasági stratégia megalkotásához, amely az uniós források minél nagyobb arányú bevonásával és a különadók mérséklésével megalapozhatná az ágazat hosszú távú versenyképességét és megállíthatná a magyar élelmiszerek térvesztését.

Az eddigi legnagyobb terheket az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégei szenvedték el, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, az ágazatban gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, rendkívül alacsony a beruházások mértéke. Az elemzés szerint a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.