Az elmúlt években, több ízben is felhívtuk a a figyelmet arra, hogy a vízimadarak számára az etetés életveszélyes kockázatot jelent. Kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, növeli a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. Az etetés folyamatos kenyér diétája pedig megbetegítheti a madarakat, röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál.
Megkeresésünkre a Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a Napi.hu-val közölte: június 26-án ismét figyelemfelhívó sajtóközleményt adnak ki.
Arra a kérdésre, miszerint terveznek-e valami újszerű kampányt 2023-ra nézve, Orbán Zoltán közölte, semmilyen speciális dolgot nem terveznek, mert az eredményesség alapja nem ez, hanem a rendszeres ismétlése annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetése veszélybe sodorja és el is pusztíthatja az állatokat.
A 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai
A honlap tanúsága szerint a harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról. Az útmutató itt érhető el.
Hogy néz ki a teljes kép?
Márton András, a Fióka és Madármentés vezetője hangsúlyozta, kétségtelen tény, az emberek kényszeresen etetik a vízimadarakat. Az is vitathatatlan: etetésük káros, főként azért, mert alkalmatlan (kenyér) és mesterséges dolgokkal kínálják őket.
Ám konkrét vízi madarakat - hattyúk, tőkés récék - már ezer éve etetnek. Akadnak olyan turisztikai területek, például Balatonfüred, ahol ez 50-100 évre nyúlik vissza, madarak generációi nőttek fel így, az etetés komoly populációknak létfeltétel.
Mit lehet tenni? Először is etessünk megfelelő dologgal, a Balaton, Szentendre körül, a Velencei-tónál, és még számos helyen léteznek kacsaetető automaták, száz forintért lehet tápot venni.
Valóban igaz, a koncentrált, állandó etetés a természetes forrásoktól elszakadt, mesterséges, függő állományokat hozott létre.... Ám, ha ezeknek a mesterséges táplálék forrását elvágjuk paranccsal, tiltással, úgy ezeknél tömeges pusztulás következne be.
A már meglévő,"beszoktatott", függő állományokat tudomásul kéne venni, és szükséges egy reális középút megtalálása.
Lássunk tisztán a gólya kérdésekben is
Ebben a körben akadnak olyan nézetek, miszerint a telelő gólyák "ármányos terv" alapján direkt maradnak itt, mert globális felmelegedés miatt megakarják spórolni a vonulást, ezért a telelő gólyák etetése is káros.
Nos, ehhez képest a valóság (a Fióka és Madármentés országos szervezeti szinten leltározza, majd gondozza az itt telelő gólyákat), hogy ami gólya itt marad télre, az sérült. Mind. És ez darabra bizonyítható is.
Az esetek kilencven százalékát kisebb-nagyobb szárnysérülések teszik ki. Ezekkel a madár helyben 5-50 kilométert még tudna repülni, de szakzsargonban, úgymond termikelni, vagyis 8-10.000 kilométert repülni már nem képes. Ezek a madarak, ha sikerrel költenek, úgy normálisan szaporodnak, és minden fiókájuk elvonul.
A jelenség nem új, több száz évvel ezelőtt is voltak télire itt ragadó, "kishibás" gólyák, csak korábban - még etetés mellett is - esélyük sem volt a tavaszt megérni.