2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint valóban megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben, mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.

Megszűnnek a közreműködői szerződések, kivezetik ezt a foglalkoztatási formát, jellemzően majd csak olyan dolgozhat állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (eszjtv) keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő.

Kapcsolódó

Már a KATA-változást is megérezték a kórházak

A KATA-törvény változása után valamelyest csökkent a bérnővérek száma, akkor a szakápolók 10-15 százalékát foglalkoztatták ebben a formában. Soós Adrianna szerint talán a felére csökkenhetett a számuk, de pontos adatai nincsenek.

Ma az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény keretében körülbelül 88 ezren dolgoznak, a számuk jellemzően 2021 óta nem csökken. De vannak még az alapellátásban dolgozók is és azok is, akik a magánellátásban vannak jelen, így az összlétszám még plusz 20 ezerrel szakdolgozóval magasabb lehet.

Ugyanakkor Soós Adrianna azt hangsúlyozta: még elképzelhető, hogy év végéig egy kormányrendeletben meghatározzák azokat a szakterületeket, ahol nagyon nagy a szakdolgozók hiánya, ezért az ápoló hiánnyal leginkább küzdő osztályokon az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyezheti a bérnővérek foglalkoztatását. A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb gond a pszichiátriákon, a sürgősségi betegellátásban, és az intenzív terápiás területeken van.

Szigorítás biztos, hogy lesz, és ez valamilyen kapacitáscsökkentéssel fog járni az egészségügyben.

Az lenne a cél, hogy még több főállású munkavállaló dolgozó az egészségügyben, mert nagyon sok a pályaelhagyó kolléga. Soós Adrianna utalt arra, hogy a személyes közreműködők alkalmazását vagyis az, hogy a bérnővérek számát megpróbálják egy kicsit visszavenni ezt sok szempontból támogatják, egyrészt a betegellátás, másrészt a munkavállalók miatt is.

Példaként említette, hogy a kórházi osztályokon a főállású munkavállalóké a felelősség nagy része, és a szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozókat frusztrálja az a bérnővér, aki heti egy-két alkalommal beugrik egy nővéri státuszban, nagyrészt fáradtan érkezik, és még több pénzt is kap a munkájáért és a felelőssége is kisebb, mint az alkalmazásban álló szakdolgozóé.

Az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka drága, hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén pedig 200 százalékot pótlékot. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mert az szabadidejüket áldozták a többletmunkáért.

Kötetlenebb munka, de nincs szabadság

Ugyanakkor sokak számára a bérnővérség vonzereje, hogy kötetlenebb, mint egy főállású foglalkoztatás. De a bérnővéreknek nem jár fizetett szabadság és betegállomány sem. És az is tény, hogy jelenleg most nincs elég főállású munkavállaló az egészségügyben, mondta Soós Adrianna.

Manapság nagyságrendileg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, sokkoló, de 15 ezer ápoló akár egy napon belül bedönthetné a betegellátást, és összeomlana a rendszer, mert ennyi 60 év feletti dolgozik a kórházakban és a rendelőkben, mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Medicina Fórumon néhány hete. A következő tíz év tendenciája az olyan, mint amikor a Titanic ment a jéghegy felé - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.

Kiemelte:

most 25-30 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból.

 

Kedvezőbb kondíciók kellenek

Ahhoz, hogy visszacsábítsák a pályaelhagyókat az állami egészségügybe, ahhoz az kell, hogy a kondíciók kedvezőbbek legyenek.

Itt utalt az anyagi megbecsülésre és egy másfajta munkaszervezésre is, amiben a magánellátás jobb példát tud mutatni, és ezért is vonzóbb többek között a fiatalabb szakdolgozók számára.

Az egészségügyi bértábla illetményei jövőre tovább emelkednek, ugyanis a kormány tervei szerint 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére el kell, hogy érje az orvosi átlag alapbér 37 százalékát. Az újabb emelések célja, hogy ne nyíljon tovább a bérolló a szakápolók és az orvosok illetményei között, és hogy alkalmazkodjunk az európai sztenderdekhez.

A még parlament előtt lévő javaslatban ötféle képzettségi fokozatot határoznak majd meg és ezen belül lesznek alsó és felső bérhatárok - mondta Soós Adrianna. Valamint lesznek kiemelt munkakörök, amely az úgynevezett "nehéz osztályokon", az ágy mellett dolgozó kollégákra vonatkozik majd, és a véleménye szerint ezt az orvosoknál is be kellene vezetni.

Bérfeszültség

Egy nyilvánosan elérhető Facebook oldalon, ahol a szociális szférában kínálnak munkát a bérnővérek számára, a szociális gondozóknak óránként nettó 2400 forintos bért kínálnak, a szakápolóknak pedig nettó 2750 forintot. Utóbbi szakdolgozó napi 8 órás munkával, havi 20 nappal 440 ezer forintot vihet haza.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében egy 4-6 éve dolgozó, felsőfokú végzettségű (F-kategória) egészségügyi szakdolgozó jelenlegi bruttó alapbére 498 600 forint. Egy 19-21 éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló pedig bruttó 582 550 forintot keres. Utóbbi bér nettója 387 ezer forint körül alakul.

A szolgálati jogviszony keretében a legalacsonyabb fizetési osztályba eső, legfeljebb 3 éve dolgozó pályakezdők szakdolgozók bruttó 288 914 forint alapbérrel kezdhetik egészségügyi karrierjüket ez nettó 191 500 forint.

Aki pedig több, mint 49 éve dolgozik és a legmagasabb fizetési osztályba tartozik, annak a havi bruttó bére meghaladja az egymillió kilencezer forintot is.