Az Európai Parlament márciusban fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt (Artificial Intelligence Act), amely a mesterséges intelligencia rendszerek kockázatalapú megközelítés szerinti szabályozását célozza.

A törvényt 523 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály, amelyre a politikai és technikai szintű jóváhagyást követően végső jóváhagyás vár még, valószínűleg idén májusban lép hatályba.

A mesterséges intelligenciáról szóló törvény értelmében a gépi tanulási rendszereket négy fő kategóriába sorolják majd aszerint, hogy milyen potenciális kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. A magas kockázatúnak ítélt rendszerekre szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyeket az uniós piacra való belépésük előtt kell alkalmazni.

Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a hatálybalépést követően egy évvel, 2025 májusában, a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lesznek alkalmazandók. Ezek a nemzeti hatóságok felügyelete alá tartoznak majd, az Európai Bizottságon belül működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal támogatásával. Mostantól a tagállamok feladata lesz a nemzeti felügyeleti ügynökségek felállítása.

Ezek a magas kockázatú rendszerek

Az Economx megkeresésére az infokommunikációs szakjogász elmondta: az AI-t alkalmazó vállalatoknak és az állami szféra szervezeteinek is egyfajta átvilágítást és érdekmérlegelést kell végezniük a saját szervezeti rendszerükön belül.

Át kell tekinteniük, hogy hol és milyen munkafolyamatok kapcsán, milyen mértékben használnak AI-t és az mekkora kockázatokat jelenthet a különböző célcsoportok vonatkozásában. Vannak olyan magas kockázatú AI-rendszerek bizonyos szakterületeken (például egészségügy, bűnüldözés) melynek alkalmazását kategorikusan megtiltja a jogszabály.

Kajó Cecília szerint az AI Act lépcsőzetesen lép hatályba, a tagállamoknak bizonyos részletkérdésekben pedig további nemzeti jogalkotást kell végezniük. Volt már erre példa, amikor életbe lépett az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lett erre a feladatra kijelölve. Várhatóan, ehhez hasonlóan a bankok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank lesz a felügyeleti szerv.

Zsúfolt hónapok várnak az AI alkalmazóira

Az AI-t alkalmazó cégek és állami szervek előtt zsúfolt hónapok állnak. Még az is lehetséges, hogy a szakterületek leltárba szedése és kockázatelemzése után átalakításokat kell végezni a cégpolitikában, a fejlesztési irányokban.

Az AI-t alkalmazóknak tartaniuk kell magukat egy szigorú eseménynaptárhoz az elkövetkezendő hónapokban, a leltárba szedés és kategorizálás után pedig elképzelhető, a tevékenységeiket alapvetően át kell átalakítani az alkalmazott technológiák típusai miatt.

Ha ez a technológiai forradalom így átszőtte a mindennapjainkat, felmerül a kérdés, kell-e szabályozni, egyáltalán van értelme, vagy hagyjuk magára és majd a fejlődési pálya ívét megtörő hibák, problémák igényelnek szabályokat?

Az Európai Parlament által jóváhagyott AI Act lényegében megpróbálja összehangolni az el nem kerülhető technológiai fejlődést az emberi jogok védelmével egyidejűleg; az más kérdés, hogy utóbbiak számos alkalommal szenvednek vereséget a pénzügyi szempontokkal szemben.

Inkább KRESZ ez, és nem Btk.

Az AI Act logikájában inkább hasonlít a KRESZ-re, mint a Büntető törvénykönyvre, egy jövőre tekintő kívánság halmaz és nem a múltban elkövetett bakik büntetésgyűjteménye. Tartalmaz természetesen alkalmazható jogkövetkezményeket az AI-t alkalmazó intézmények hibás átvilágítási, stratégiaalkotási és más feladataik rossz végrehajtása vonatkozásában.

Ám inkább kockázatkezeléssel foglalkozik, és előre meg kívánja mondani azokat a kereteket, amelyek reményeik szerint kordában tudják tartani az AI-fejlesztés összes jövőbeli szálát. Ezzel kapcsolatban természetesen van egy erős szkepticizmus is világszerte – mutatott rá a szakjogász.

Európa lemaradásban

Az AI-fejlesztések mindössze 3 százaléka származik az EU-ból, miközben az USA-ban 14-szer, Kínában pedig ötször több magánbefektetés érkezik a mesterséges intelligenciába.

Állítólag a Linux ötletgazdája, Linus Torvalds mondta, hogy „az intelligencia az a képesség, hogy elkerüljük a munkát, de az mégis el legyen végezve”. A mesterséges intelligencia napjainkra feltehetően az egyik legtöbbet használt kifejezés lett azzal a közhellyel párosítva mindenhol, hogy „ez a jövő, ezt már nem tudjuk megkerülni, erről beszélni kell”, de a mesterséges intelligencia leginkább a jelen, ha tudjuk, hogy mit értsünk pontosan alatta.

„A mesterséges intelligencia ugyanis nem egy egzakt, azonosítható, önálló dolog, esetleg program, szoftver vagy algoritmus, tehát ilyen értelemben nem tulajdonnév, hanem köznév.

Az AI egy halmazdefiníció, amit talán egy rétegekből álló hagymaként tudunk ábrázolni az egyre bonyolultabb technológiák alkalmazása révén. A külső rétegektől a központi réteg felé haladva beszélhetünk általános mesterséges intelligenciáról, vagyis olyan technológiákról, amelyekben a számítógépek tanulási képességekkel rendelkeznek.

Eggyel beljebb haladva a következő réteg lehet a hagymában a gépi tanulás, ahol a számítógépek már saját tanulási tapasztalataik alapján fejlesztik algoritmusaikat.

Kapcsolódó

Egy következő réteg lehet a hagymában a neurális hálózatok rétege, amelyben a technológiát már a biológia ihleti, a központi réteg pedig lehet a mélytanulás és a fejlett nyelvi modellek. 

Ezeket a technológiai fejlesztéseket az élet számos területén alkalmazzák világszerte, ez nem a jövő, hanem a jelen – hangsúlyozta végezetül Kajó Cecília.