Mára a hazai orvostechnikai eszközbeszállítók jelentős többsége került nehéz helyzetbe. A mintegy négyezer kórházaknak beszállító cég negyede csak és kizárólag erre a piacra szállít, jelentős részük kis- és középvállalkozás (kkv), működésüktől több százezer ember megélhetése múlik, nem mellesleg pedig a betegellátás is. 

Nincs olyan ellátási szegmens, melyet ne érintene az adósságkrízis, amit ráadásul egy vészesen közeledő jogi kötelezettség is tovább súlyosbít. Az eLitMed információi szerint már körvonalazódik egy együttműködés, melynek keretében a Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank venné át a kintlévőségeket, persze korántsem ingyen.

Jön a faktorálás

Nem újkeletű gondolat, hogy egy magyar bank lépjen be a rendszerbe, hogy úgynevezett faktorálással oldja meg a kialakult helyzetet. Ez azt jelenti, hogy a hitelező (jelen esetben a kkv) a követelést eladja a faktorálónak (a banknak), ezáltal biztosítva a cég egyenletes likviditását. A faktoring két alaptípusa a lejárt követelések, illetve a még le nem járt követelések vásárlása. Jelen helyzetben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) kezdeményezésére, a Mediklaszter és az Orvostechnikai Szövetség együttműködésében dolgozott ki egy olyan konstrukciót, amelyben 10-11 százalékos kamattal a bank átveszi a beszállítók követelését, egy éves futamidőre. Az eszközbeszállítóknak is megéri a faktoring, mert gyakorlatilag nullára jönnek ki – mondták iparági szereplők az Economxnak. Ugyan is a cégek ha még a késedelmi kamatot is felszámítják a kórháznak, akkor még jól is járhatnak.

Vagyis a cégek lemondanak a tőketartozásuk egy részéről, és majd az MBH hajtja be az államon a tartozásokat.

Abszurd megoldásnak tűnik, mégis életmentő lehet a piac szereplőinek és így a betegellátásnak is.

Kellene egy állandó banki szereplő

Úgy tudjuk egyébként, hogy korábban is volt az egészségügyben faktorálás, konkrétan 2015-ben, mert 2014 év végén nem volt adósságrendezés a kórházakban. És akkor a Pénzügyminisztérium elkezdett tárgyalni a beszállítókkal, hogy mondjanak le a követelésük egy részéről. 2015 márciusában 84 milliárd forint volt a kintlevőség és akkor lapunk információi szerint az OTP Bank nyújtott faktorálási lehetőséget az eszközbeszállítóknak.

Lapunk információ szerint az eszközbeszállítók május 6-án hétfőn mennek Lengyel Lászlóhoz, a Belügyminisztérium  egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkárárhoz egy javaslattal. Ennek a lényege, hogy amíg nem oldódik meg az egészségügy finanszírozása, addig lépjen be egy állandó banki szereplő a beszállítók és a kórházak közé. A konstrukcióval mindenki jól járna – mondták iparági szereplők az Economxnak.

Arról az Economxon írtunk elsőként, hogy a kórházak adóssága a csúcson van. Legutóbb pár hete is az látszott, hogy március végén 116 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt az intézmények, egy hónap alatt 12 milliárddal nőtt a tartozásállomány. A kintlévőség nagy része - 75 százaléka - az orvostechnikai beszállítók felé irányul. 

A kórházi adósságok helyzet már 10-12 éve tragikus, van olyan beszállító, akinek egy év alatt megduplázódott az adóssága. Az orvostechnikai cégek tapasztalata az, hogy amikor elmennek a bankba és elmondják, mi a vállalkozás profilja, kinevetik őket.

Az MDR-rendelet jelentheti az utolsó szöget

A legutóbbi felméréseink szerint a tagságunk hetven százalékának vannak súlyos anyagi gondjai, negyven százaléka már azon gondolkozott, hogy lehúzza a rolót – vázolta a helyzetet Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter) főtitkára. 

A jelenlegi nemfizetéses állapot mellett ráadásul tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy kötelező számukra az EU iparágra vonatkozó 2017/745 számú MDR minősítési rendelete – ennek segítő feltételek megteremtése nélküli bevezetése átgondolatlan döntés, ami kritikus helyzetbe hozta az orvostechnikai kkv-kat.

Az MDR kötelezettségek miatt a MediKlaszter felmérése szerint az iparág kkv vállalkozásainak és a magyar medtech termékek gyártásának 30-40 százaléka 2024-ben megszűnik. Ez a ma előállított 500 milliárd forintos érték nagyon jelentős részét jelentené.